A hitelfelvétel szabályozása

Támadás vagy segítség a szabályozási dömping a hitelfelvevőknek? Összességében természetesen segítség, hiszen azzal, hogy szabályozva a van hitelfelvétel, illetve annak feltételei, megvédi az esetleges ügyfeleket attól, hogy elhamarkodottan döntsenek, és hogy ne a saját kárukon kelljen megtanulniuk a hitelfelvétel alapszabályait.

A hitelfelvétel egy összetett dolog, hasznos tud lenni, de mindenképpen racionális döntéseket kell hozzá hozni. Erre nem mindenki képes, hiszen néha vágyaink, vagy elkeseredettségünk befolyásolhatja a józan eszünket. “A hitelfelvétel szabályozása” bővebben

Az útdíj hitel háttere

A kormány 1339/2013. számú, a fuvarozók versenyképességéről szóló határozatában hozott döntést a kis- és középvállalkozó fuvarozók számára nyújtandó hitelről, amelynek célja, hogy a likviditási problémákkal küszködő kisebb vállalkozások se kerüljenek hátrányos helyzetbe az útdíj bevezetésével.

A nehézséget az okozhatja, hogy a kis- és középvállalkozások ugyan továbbgörgetik a megrendelők felé az útdíj okozta plusz költségeket – hiszen jogosultak azt kiszámlázni a megrendelés egyéb költségeivel együtt – de munkafolyamataik során az útdíjat a szállítás megkezdése előtt ki kell fizetniük, míg a számlájuk sokszor hetekkel, hónapokkal később kerül kiegyenlítésre. “Az útdíj hitel háttere” bővebben

Deviza alapú autófinanszírozás

Mit jelent a deviza alapú finanszírozás? Ez alatt azt kell érteni, hogy a hitelfelvevő a kölcsönt forintban kapja meg vagy veszi fel, és ugyanígy forintban is fogja azt visszafizetni, viszont a havonta esedékes törlesztőrészlet minden egyes fizetési időpontban ahhoz igazodik, hogy mennyit változik a forint vagy deviza árfolyama a szerződésben rögzített árfolyamhoz képest.

euroAmikor deviza alapú hitelt veszünk fel, nem csak forint alapon, hanem deviza alapon is nyilvántartja a finanszírozó. Tehát a tartozásunkat a felvett devizában vezetik, lehet az japán jen, amerikai dollár, svájci frank vagy akár euró. “Deviza alapú autófinanszírozás” bővebben

Merkantil autóhitelek

A Merkantil Bank 1988 jött létre a Kereskedelmi és Hitelbank leánybankjaként. Eleinte váltóleszámítolással, faktoringgal és lízinggel foglalkozott, azonban 1991-től a Merkantil Car Zrt. lízingszolgáltatással jelent meg a gépjármű-finanszírozás piacán, sőt rögtön a következő évben elsőként Magyarországon a bank konstrukcióinak segítségével részletre is lehetett autót vásárolni, ekkor kötötték az első Merkantil autóhitel szerződést. A sikeres bankot 1996-ban privatizálták, a vevő az OTP lett, amely teljes egészében bekebelezte a bankot, azonban nem szüntette meg azt, sőt nevét is megtartotta.

A Merkantil Bank ezután tovább tudta növelni szerepét a gépjármű-finanszírozásban, a Merkantil autóhitel meglehetősen nagy népszerűségre tett szert. A bank elsősorban a kereskedők és a vásárlók igényeit figyelve bővítette és formálta termékskáláját. A bank folyamatosan növekedve pénzügyi szolgáltató csoporttá nőtte ki magát, és leányvállalatai révén személygépkocsi-kölcsönt, pénzügyi lízinget – Merkantil autólízing – és tartós bérletet is kínál a kereskedőknek és a vásárlóknak.

További bővítést jelentett, amikor 2001-ben a bank beszállt az ingatlanfinanszírozásba is. Mivel a Merkantil mögött az OTP áll, a legnagyobb magyar pénzintézettel szorosra fűzték kapcsolatukat, és az ebből származó előnyöket ügyfeleik is érezhetik.

Az autóhitelek THM-jéről

A legtöbb embert könnyen megtéveszthetik a reklámok, hiszen a hitellehetőségek hirdetéseinél csak a kamatot vagy a gyors hitelbírálatot nézik. Nincsenek tisztában azzal, hogy a kamat mellett más költségeket is kell fizetni.

Ugyanakkor csupán a kamat vizsgálata csalóka eredményt adhat, hiszen például a 0 %-os kamatú hiteleket sem adják általában ingyen, ilyenkor többnyire magas kezelési költséget kell fizetni. Az igazi iránytű tehát nem a kamat, hanem a THM, azaz a teljes hiteldíj mutató, amelyet három hónapnál hosszabb futamidejű kölcsönök esetén kell feltüntetni, vagyis az autóhitelek esetében mindenképpen fel kell tüntetni. Ez a százalékos érték, mint ahogy a neve is jelzi a hitel, autóhitel teljes díját mutatja meg, azaz gyakorlatilag minden olyan költség benne foglaltatik, amit a banknak kell fizetnünk. A THM-et nem csak a fogyasztási kölcsönöknél, hanem valamennyi lakossági kölcsönnél, így az autóhitelek és a lakáshitelek esetében is alkalmazni kell.

Milyen költséget tartalmaz a THM?

  • a kamatot,
  • a kezelési költséget,
  • a hitelbírálati díjat,
  • az értékbecslési díjat és
  • lakásépítéseknél a helyszíni szemlék díját.

Ugyanakkor a THM nem tartalmazza:

  • a késedelmi kamatot,
  • a hitel futamideje meghosszabbításának költségét,
  • az egyéb olyan fizetési kötelezettséget, amely a szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származik,
  • a biztosítási és garanciadíjakat, valamint
  • az átutalási díjakat.

A THM-et elsősorban a hirdetéseken láthatjuk, gyakran tól-ig értékként (pl. THM: 15,49-22,57 %), hiszen egy adott hitelfajtánál a hitelösszeg, a futamidő és egyéb tényezők függvényében eltérhet a konkrét THM. Az egyedi autóhitel szerződésünkben azonban már csak a pontosan kiszámolt, kizárólag a mi hitelünkre vonatkozó THM-mel találkozhatunk. A THM egyéves időszakra vetített érték.

Nagyon fontos, hogy a kölcsön feltételeit ne csak a THM-ek alapján ítéljük meg, hanem tegyük mérlegre törlesztőképességünket is, vagyis azt, megfelelően fogjuk-e majd tudni fizetni a kölcsön részleteit több hónapon vagy éveken keresztül.

A havi törlesztő részlet nagysága általában függ a forint és az adott deviza – általában az euró vagy a svájci frank – egymáshoz viszonyított árfolyamától. Ha gyengül a forint ezekhez a devizákhoz képest, akkor emelkedik a részlet. Márpedig a devizák egymáshoz viszonyított árfolyamát szinte lehetetlen pontosan előrevetíteni.

Az állam közvetve “biztosíthatja”, vagy legalábbis mérsékelheti a polgárai által felvett hitelek kockázatát. Mégpedig úgy, hogy átlátható és kiszámítható költségvetési politikát folytat, így legalább saját hatáskörében nem veszélyezteti polgárai gazdasági döntéseit.

Az árverseny nyertesei mindig azok a finanszírozók lesznek, akik az anyabanktól minél alacsonyabb refinanszírozási kamatlábbal kapják meg a kihelyezhető pénzeszközöket. Ilyen a Merkantil és a Lombard, viszonylag kedvező feltételekkel kapja a K & H, és a CIB is, ezáltal valamelyest kedvezőbb lehet, míg mások komoly árazási nehézségekbe és versenyhátrányba kerülhetnek.

Az importőri finanszírozók árazása a legkedvezőtlenebb, amit a jutalékszint csökkentésével és támogatott akcióikkal próbálnak ellensúlyozni. Ezzel azonban sértik a kereskedőik érdekeit. Ugyanakkora THM-nél egy a vevők számára kecsegtetően alacsony THM-mel, valamint a importőri finanszírozó kevesebb jutalékot tud adni, mint egy banki finanszírozó. Az importőri finanszírozók – mivel a termékárazásuk rosszabb, mint a banki finanszírozóké – valamilyen más szolgáltatással próbálják azt ebből fakadó piaci hátrányukat csökkenteni. Ilyen például a kamatmentes készletautó-finanszírozás és a különböző támogatott autóhitelek.

A kormány döntése értelmében 2008. februártól már csak konkrét teljes hiteldíj mutatókat tüntethetnek fel a bankok hirdetményeikben, vagyis nem alkalmazhatják azt a mai gyakorlatot, hogy a THM például 25-39 százalék.

A rendeletmódosítás bevezet egy egységes formulát, amire ki kell számolni a THM-et. Amennyiben a hitel tőkéjének vagy egy részének fedezésére biztosítási termék vagy lakás-elő takarékosság szolgál, e szolgáltatások alapján történő befizetéseket is figyelembe kell venni a THM ill. autóhitel THM meghatározásakor. Ez biztosítja, hogy minden költséget, díjat figyelembe lehessen venni, amikor az ügyfelek az egyes hitelintézetek ajánlatait összevetik. A könnyebb összehasonlíthatóságot szolgálja az is, hogy a rendelet rögzíti, milyen összegre és milyen időtávra kell a THM-et meghatározni. Lakás-takarékpénztáraknál ez 1 millió forint kölcsönösszegre ötéves futamidővel történik. Más pénzügyi intézményeknél 5 millió forint kölcsönösszegre húszéves futamidővel kell megadni a mutatót. 1 millió forintos összeghatárig nyújtott hitelnél a THM-et 500 ezer forint kölcsönösszegre hároméves futamidővel adják meg. 1 millió feletti hitelnél a mutatót 1 millió forintos kölcsönösszegre ötéves futamidővel kell meghatározni. Fontos változás az is, hogy ha valamely pénzintézet akciós kamattal hirdet betétet, illetve kedvezményes feltételekkel kínál hitelkártyákat, akkor a nem kedvezményes időszakban alkalmazott mutatókat is fel kell tüntetni.

CIB termékek

A CIB Bank a kilencvenes évek végéig, hasonlóan más hitelintézetekhez, kizárólag a vállalati ügyfelekre koncentrált. A kedvező gazdasági változások eredményezték azt a fajta nyitást a lakosság felé, ami 2001 óta tapasztalható.

A fogyasztási hitelek (személyi hitel, autóhitel, lakáshitel, jelzálog alapú hitel stb.) piacán még korántsem volt olyan kiélezett a verseny, mint a vállalti hitelpiacon. Felértékelődtek a lakossági ügyletek, bár a vállalati szféra még mindig nyereséges üzletág, az egyre élesedő verseny fokozatosan nyitásra kényszeríti a pénzügyi szereplőket, bankokat, pénzintézeteket. Az elmúlt években tovább erősödött a lakossági üzletág. A 2005-ös évben 70%-kal bővült a lakossági hitelek kihelyezése, míg a vállalati kihelyezések csak mérsékelten növekedtek. Számos új hiteltermék látott napvilágot, amelyek a lakosság igényeihez az évek múlásával, egyre jobban idomulnak. Ilyen például a bevásárlókártya, a rugalmas áruhitelek, CIB autóhitel és a gyorsan elérhető személyi kölcsönök.

Megmaradtak a jól megszokott megtakarítási lehetőségek, de új távlatok is nyíltak a befektetési jegyek és kötvények terén. Több hitelintézet is kínál kedvező lehetőségeket. A CIB Bank például a következőket kínálta: CIB Európa Részvény Alap, CIB Kincsem Kötvény Alap, CIB Indexkövető Részvény Alap, CIB Konvergencia Kötvény Alap.

Ezen felül, a fogyasztói szokások változása következtében az emberek mindinkább törekednek magasabb életszínvonal elérésére és a hitelintézetek ezt kihasználva olyan kiaknázatlan lehetőségeket találtak, amelyek nagy piaci potenciált jelentenek. Gondolok itt a lakossági hitelek terjesztésére, illetve a könnyen elérhető, vásárlást elősegítő termékekre, például a Lady Hitelkártyára, vagy Bevásárlókártyára, illetve áruvásárlás esetén későbbi részletfizetési lehetőséget kínáló áruhitelekre. A CIB az autóhitelek, autólízing területén is úttörőnek számít. A versenyben igyekszik mindenki valami különlegeset, valami nagyon kedvezőt nyújtani. Valamint a termékpaletta bővülése egyre jobban ösztönzi a fogyasztóközönséget vásárlásra.

A lakossági hitelezésben megkülönböztetünk klasszikus értelemben vett fedezet mellett nyújtott hiteleket, ahol a bank megköveteli a hitel adósától, hogy valamilyen tárgyi fedezetet vonjon be az ügyletbe. Ez a fedezet lehet lakóingatlan, építési telek, irodahelyiség, garázs, vagy autó, gépjármű, motor. A másik típus a fedezetlen hitelek, ahol a Bank nem kér ingatlant. Ez nem azt jelenti, hogy nincs fedezete az ügyletnek, hiszen ebben az esetben a “fedezet” az igénylő mindenkori jövedelme.

2004-ben jelentős növekedés volt látható a deviza alapú lakás- és fogyasztói hitelekben. A devizahitelek állománya fél év alatt 80%-kal nőtt, ezen belül a deviza alapú gépjármű hitelek állománya is megugrott. Ahol visszaesés tapasztalható, az a támogatott forint alapú hitelek állománya. Ennek egyik oka az volt, hogy szigorodtak a 2003-as évben az állami támogatások feltételei, másrészt számos makrogazdasági mutató kedvezőtlen alakulása – a magas deficit és a külkereskedelmi mérleg változása – is ezt eredményezte. A fogyasztási hiteleknél várhatóan marad az emelkedő tendencia, hiszen a fogyasztási kedv nem csökkent. Ami problémát jelenthet, az a háztartások megtakarításai. Az elmúlt években folyamatosan csökkennek a megtakarítások, és a lekötött betétek aránya is egyre kisebb. A biztosítások aránya viszont növekedett. Ez egyensúlytalansághoz vezethet. Bár a bankok, így a CIB Bank is, általában külföldi forrásokból szerzik be a fedezeteket, tehát a kockázati tényezők a bankok szempontjából nem változtak jelentősen, viszont a fogyasztók szemszögéből nagy veszélyforrást rejt a túlzott eladósodás.

Banki különadó

Néhány napja attól volt hangos a magyarországi sajtó, hogy a második Orbán-kormány a banki, pénzügyi szektor extra megadóztatására készül. Majd a pénzügyi intézmények, biztosító társaságok válaszul erre hangoztatták, hogy ennek a levét a lakosság fogja meginni, az egyes hitelek, biztosítások, pénzügyi befektetések költségeibe beépítik.

Végeredményben ez egy újabb, álcázott lakosságra kivetett adót jelentene ebben a formában a kormány részéről. Már csak ezért sem hagyhatja ezt az Orbán-kormány, mert erre valaki még biztosan fel fog figyelni. Ez a fajta „adó” ugyan nem általános, nem érint mindenkit, de véleményem szerint minden háztartásban, vagy szűk családi körben valamilyen formában találkozhatunk a hitelezéssel, biztosítással kivétel nélkül.

Ez még általánosabb, mint a dohány, vagy üzemanyag termékekre kivetett adó, hiszen ha nem is szám szerint, erről nincsenek pontos információim, de eloszlását tekintve mindenképpen kiterjedtebb területet érint a magyar lakosságot tekintve. A kormány a bankoktól szedi be, a bankok pedig az eddigi költségeket felül a lakosságtól, az ügyfeleitől. Ezért lehetne ezt újabb állami adónak is nevezni, ha a kormány nem tesz ennek megakadályozására lépéseket. De úgy fest, hogy tesz, tenni fog.

A minap arról is értesülhettünk, hogy a kormány meg fogja tenni azokat a jogszabályi módosításokat, melyek ahhoz szükségesek, hogy a pénzügyi szektor ne tudja továbbhárítani a rá kivetett, az ő extra méretű profitját tizedelni vágyó különadót. A bankok részéről jogos lehet a felháborodás, hiszen a rendes társasági adót ők is fizetik, mint minden más vállalkozás, miért kellene ekkora plusz költséget verni a nyakukba.

Vannak más, nem banki vagy biztosítási szektorban részt vevő cégek, melyek hatalmas bevételre tesznek szert, őket is lehetne extra adóval sújtani. Valójában én is ezt tartanám szerencsésebbnek, hogy a normál társasági adót levonva, az adózás után eredmény alapján, egy szigorú könyvvizsgálói rendszerrel felvértezve kellene plusz adót kiszabni az egy bizonyos nagyságú tiszta haszon után. Ez volna igazán igazságos.

Előtörlesztési plafon

Miután sikerült bevezetni a kamatplafont (néhány MSZP-s képviselő által felpuhítva, köszönhetően a gyorskölcsön-lobbinak), jöhet az előtörlesztési plafon is. Márciustól a törvény szerint a pénzintézetek bizonyos kölcsönök előtörlesztése esetén csak viszonylag alacsony előtörlesztési díjat számíthatnak fel. A jelzáloghiteleknél általában 2,5-2% lehet a díj, más hiteleknél viszont ennél jóval kevesebb: ha egy évnél kevesebb van vissza, csak 0,5%, míg, ha egy évnél több, legfeljebb 1% lehet a bankok által „költség” címszó alatt pluszban beszedett összeg. Emellett a bankokat további, érzékeny korlátozások is sújtják a tavasztól. Remélhetőleg ezek segítenek többeknek kiszabadulni az adósok keserű helyzetéből, amelybe beragadtak az esetlegesen irreális előtörlesztési díjak miatt.

Miért szűntek meg a 10%-os autóhitelek?

Noha az új szabályozás miatt valószínűleg néhányan elesnek a hitelfelvételtől, az intézkedés viszont mindkét fél, a leendő autótulajdonosok valamint a finanszírozók érdekeit egyformán szolgálja. Korábban akár 0%-os kezdőrészlettel, akár 10 éves futamidőre is lehetett autót vásárolni, ez azonban megnövelte a kockázatot, az autóhitelek tömeges bedőléshez vezetett.

A PSZÁF ajánlása szerint az autóhitelekhez legalább 20%-os önrész szükséges, a futamidőt pedig 8 évben (96 hónap) maximálták. Az ajánlás ugyan nem tiltja meg a korábbi eljárás folytatását, viszont jóval szigorúbb feltételeket szab a finanszírozóknak: ha az önerő alatta marad az elvártnak, vagy a 96 hónapos futamidőnél hosszabb kifutású kölcsönt nyújtanak, akkor annak teljes összegére tőketartalékot kell képezniük, ami gyakorlatilag az ilyen konstrukciók kihalásához vezet.

Átlagos esetben a tulajdonosok ötévente cserélnék az autójukat: egy 10 éves futamidővel felvett autóhitel esetében, ha az adós öt év után ki akarna szállni, nehéz dolga lenne, mivel jelentős a különbség az autó értéke (piaci értéke, EuroTax-értéke) és a rajta még fennálló hiteltartozás között. Magyarán hiába adnák el a kocsit, a befolyó vételár közel nem lenne elegendő a hiteltartozás kifizetésére (ehhez még plusz kiadásként hozzá kell vennünk a végtörlesztés néhány százalékos költségét is).

A devizakockázat is szerepet játszik a problémás autóhitelek bedőlésében: 10-15%-os forintromlás azt eredményezheti, hogy – az autó értékétől függően – akár több éves törlesztésünk “eltűnik”, vagyis annyival nő a tartozásunk, amennyit néhány év alatt már befizettünk.

Az új szabályozás mind vásárlónak, mind finanszírozónak, banknak kedvez, mivel megelőzi a hitelszerződések tömeges bedőlését, az autóvisszavételeket – a cél az, hogy azok vehessenek fel autóhitelt, akik azt biztonsággal vissza is tudják majd fizetni.

Jövőre emelkedhet a svájci jegybank alapkamata

Változások az alapkamatban (CHF)Ha a svájci jegybank emeli az alapkamatot, a frank drágulhat az euróval szemben – ez rossz hír az autóhiteleiket frank alapon felvevőknek, hiszen a mostanában tapasztalható pozitív változások ellenére ismét drágulhatnak a törlesztőrészletek.

Szakértők szerint az alapkamat-emelés nem jár automatikusan a havi részletek emelkedésével, mivel a közelmúltban javult hazánk kockázati besorolása, ami azt jelenti, hogy a magyar(országi) bankok könnyebben jutnak hitelhez, ezáltal alacsonyabb forrásköltséggel dolgozhatnak, továbbá a forint is erősödött (200 forintról lement 175 forint körüli értékre) az elmúlt hónapokban – az alapkamat-emelés és az imént ismertetett tényezők kiegyenlíthetik egymást, ami jó hír az autósoknak. Az alapkamat-emelés inkább csak a 2010-es évre valószínűsíthető, a jelenlegi, meglepően alacsony, negyed és fél százalék közötti értékről felmegy egy és két százalék közötti szintre. Összességében tehát elmondható, hogy a várható intézkedés nem feltétlenül fogja negatívan érinteni a svájci frank alapon felvett autóhitelek részleteit, de a végső döntés ismét a bankok kezében lesz.