Lízing

A lízing felfogására egymástól eltérő definíciókat alkalmazhatunk. Az angol „lease” kifejezés elsődlegesen bérletet jelent. A hitelintézetek elsősorban saját pénzkihelyezéseikhez hasonlítják, tehát ezek szerint a lízing egy különleges finanszírozási forma. A szállító szempontjából, aki a lízing tárgyat eladja, de még inkább a lízingbe vevő szempontjából, aki a futamidő végén a tulajdonjogot megszerzi, a lízing speciális kereskedelmi eszköz.

A klasszikus közgazdasági értelmezés szerint a lízing olyan üzletfajta, amelynek során a lízingbe adó azzal a céllal vásárolja meg a lízingbe vevő által kiválasztott jószágot, hogy annak használatát a lízingbe vevőnek díjfizetés ellenében adott időre átengedje, egyben lehetőséget teremt számára, a futamidő lejáratával a jószág a tulajdonába menjen át.

A lízingügylet szereplői

A használati jog átengedésével a lízingbe vevő a használattal járó kockázatot is vállalja, de az ebből erdő haszonszerzés a vevőt illeti meg. Ennek megfelelően a lízingnek három fő szereplője van, a lízingbe adó, lízingbe vevő, és a szállító. Napjainkban a klasszikus lízing mellett több lízingfajta jelent meg, de alapvetően bármelyik levezethető az eredeti meghatározásból.

A lízing ügylet sémája:

A lízingügyletnek három vagy két szereplője lehet. Előfordul olyan konstrukció, ahol a kereskedő és a lízingcég különválik, máskor ez a két résztvevő ugyanaz. Az első esetben a kiválasztott lízingtárgyat a kereskedő ajánlotta fel, vagy a másodikban, az ügyfél által meghatározott lízingcég vásárolja meg, és a lízing ügylet a cég és az ügyfél között folytatódik. A lízingcégek jelentős részben bankok leányvállalatai, illetve autógyártók önálló pénzügyi szolgáltatói.

Melyek a lízing előnyei?

  • nagyobb értékű eszközt is megszerezhetünk úgy, hogy a teljes vételár kifizetése helyett havi lízingrészletet fizetünk, munkába állíthatjuk az eszközt és a működésével elérhető többlethaszonból a futamidő alatt saját maga termeli ki az árát
  • a technikai, műszaki változásokat követni tudjuk, folyamatosan hozzájutunk a legkorszerűbb eszközökhöz (akár egyik lízingügyletből átlépve egy újba)
  • adott fejlesztések pénzügyileg jól elkülöníthetőek, tervezhetőek és mérhetőek
  • a bankoknál hitelképtelennek minősített, valamint induló vállalkozások is finanszírozni tudják beruházásaikat

Lízingfajták

A lízingnek két alapvető fajtáját különböztetjük meg, a pénzügyi (finanszírozási), és az operatív (működési) lízinget. Az összes lízingtípus ezek valamilyen speciális változata, vagy átmenet a kettő között. A magyar jogszabály valójában az operatív lízinget nem nevesíti, ezért csak közgazdasági kategóriaként használjuk.

Pénzügyi lízing esetében a lízingbe adó a lízingbe vevő által megjelölt szállítótól, a vevő által kiválasztott jószágot megvásárolja, és neki díjfizetés ellenében határozott idejű használatra átadja. A fogalom nagyon hasonlít a klasszikus lízing értelmezéséhez (pénzügyi, és kockázati sajátosságai alapján hasonlít a hitelezéshez, illetve a beruházás finanszírozáshoz).

A lejárat után maradványértéken (jövőbeni értéke ebben az esetben jelképes) a lízingbe vevő megvásárolhatja. Erre a lízingre a teljes amortizáció jellemző, mert a felek a lízing futamidejét úgy választják meg, hogy azt teljesen le lehessen írni a költségekből (az amortizációs szabályoknak megfelelően).

Az operatív lízing közgazdasági értelemben azokat az ügyleteket jelenti, amikor a lízingbe adó a tulajdonában lévő jószágot a lízingbe vevőnek meghatározott időre díjfizetés ellenében használatra adja, de a futamidő lejártával köteles visszaszolgáltatnia a lízingbe adónak. Ebben az esetben nem kell a használatával járó összes költséget fizetnie, hanem megoszthatják a felek egymás között. A futamidő végeztével a lízingbe adó a lízingtárgyat újra lízingbe adhatja, vagy akár el is adhatja.

Az alapvető eltérés az előző lízingfajtától a lízingbe adó és a lízingbe vevő szándékában rejlik. Itt a lízingbe adó a lízing tárgy tulajdonjogát nem kívánja megszerezni, csak a használatára van szüksége.

A lízingtársaságok a lízinget lízingtárgyak szerint is csoportosíthatják:

  • Autólízing, géplízing
  • Ingatlanlízing
  • Export-, és importlízing
  • Különleges lízingfajták

A különleges lízingfajták felsorolásánál csak néhány alapvető típussal foglalkozunk:

Visszlízing

A direkt lízingnél a lízingbe adó egyben szállító is, ebben az esetben a lízingbe vevő a szállító. Tehát a visszlízing a visszhitelhez hasonló olyan konstrukció, amikor valaki valamilyen (saját) jószágát eladja egy lízingtársaságnak, majd azt azonnal lízingbe is veszi (likviditási problémák miatt szüksége van pénzeszközökre).

Allízing

A lízingügyletekbe is bekapcsolódhatnak bizonyos közvetítők. Ennek a különleges esete az allízing, amelynél a lízingbe vevő a lízingtárgyat továbbadja egy másik lízingbevevőnek. Természetesen az eredeti lízingbe adó beleegyezésével. Ezt a lízing fajtát refinanszírozási, vagy kockázat-megoszlási céllal alkalmazzák a gyakorlatban.

Szolgáltatási lízing

A szolgáltatási lízing nevében hordozza az ügylet lényegét: a lízingbe adó a szerződésben a lízingtárgy használatával kapcsolatban számos szolgáltatást magára vállal. A szolgáltatási lízing célja, hogy a lízingtárgy teljes fenntartását a lízingtársaság koordinálja. Ezért a szolgáltatásokért a lízingbe vevőnek nem kell közvetlenül fizetnie, ezt a lízingtársaság egyenlíti ki a partnerei felé. Ez a szolgáltatás egyáltalán nem drága a lízingbe vevőnek, mert a lízingtársaság a nagy forgalom miatt kedvezményeket kap (pl.: a gépjárművek lízingelése esetén ez általános gyakorlat).

Önerő, autóhitel, esetleg autólízing?

Autóvásárlás előtt sokan eltöprengenek azon, hogy összerakják-e a szükséges összeget, s válasszanak régebbi, idősebb autót, vagy vegyenek fel autóhitelt, esetleg lízingeljék a választott járművet.

szervizAz a szomorú helyzet, hogy nagyon-nagyon ritka kivételtől eltekintve, aki túl öreg használt autót vásárol és heti 100 km-nél többet megy vele, legalábbis átlagosan használja, s az autó vagy leharcolt, vagy legalább 10 éves körüli, akkor elég sok pénzébe fog kerülni a folyamatos szerviz és fenntartás. Valami mindig javításra szorul, ha látjuk, ha nem. Beszakad a kipufogó, rohad a küszöb, kopottak a fékek, nem fog a kuplung, a “hozzáértő” szaki úgy cserélt bármily futómű alkatrészt, hogy nem végeztek utána futómű állítást, így olcsóbbra jött ki, azonban a kiizzadt új téli, vagy nyári gumi ennek fejében egyenetlenül kopott. Így nem árt eleve két garnitúra gumit vásárolni, hiszen a használt autók általában eleve használhatatlan gumiabroncsokkal kerülnek eladásra stb. Aki megteheti, igenis vegyen fel autóhitelt, s válassza az újabb, korszerű technikával megáldott, lehetőleg német műszaki alapokon nyugvó gépkocsit. A havonta jelentkező hibalista kifizetnivalóiból egy átlagos havi törlesztőrészlet is fizethető. Bőven futja belőle, s még marad is, s újabb, biztonságosabb, gazdaságosabb autót használunk.

Autóhitel, vagy autólízing között magánszemélyek esetén gyakorlatilag nincs különbség. Ha jócskán kedvezőbb havi részletekkel rendelkező lízing ajánlatot kapunk, ugyan olyan konstrukciójú hitelajánlat mellett, magánszemélyként bátran válasszuk a lízinget. A gyakorlati használatban nincs semmi különbség. Eladáskor lesz csak egy kis plusz macera vele, de egy megfelelő szakember, aki lehet akár a vevő hitelközvetítője is, vagy csak simán egy hitelközvetítő igénybevételével általában maximum csak egy nappal hosszabbodik meg az eladás ügyintézése.

Az online autóhitel kalkulátor használatával megközelítőleges képet kaphat róla, hogy a választott futamidő mellett mennyit kellene fizetnie havonta.

Ne tartsunk tőle, bátran válasszunk újabb, gazdaságosabb és nem utolsósorban biztonságosabb autót és inkább az autóhitel törlesztésére, mint szervizdíjra fizessünk a benzinen túl havonta.

Autólízing piac

A magyar autóhitel piacon a lakossági megtakarításból történő vásárlás helyett, vagyis készpénzes autóvásárlás helyett meghatározó finanszírozási formává nőtte ki magát a gépjárművek lízing-, vagy valamely hitelkonstrukció felhasználásával való finanszírozása. A gépjárműlízing-szerződést – hasonlóan a fogyasztási hitelekhez, áruhitelekhez – sokszor nem a finanszírozónál, hanem a kereskedőknél, például autószalonokban vagy hitelirodákban köthetjük meg. E forgalmazók a finanszírozó lízingcégek ügynökei, vagy esetleg a lízingcég képviselője szerződik velünk a helyszínen. Egy kereskedőnél rendszerint több lízingcég – köztük általában a jármű gyártócégének csoportjához tartozó saját finanszírozó – terméke, gépjármű hitele is elérhető.

Korábban a finanszírozók a lízingszerződés feltételeként írták elő a casco megkötését, ám a piaci verseny miatt ma kínálnak biztosítás nélküli (no casco) finanszírozási konstrukciókat is. Casco nélkül ugyan akár havi 10-15 ezer forintot megtakaríthatunk, ám kockázatunk óriásira nőhet. Ha a jármű a futamidő alatt megsérül, saját pénzünkből kell megjavíttatnunk, ha pedig ellopják, nincs autónk, miközben akár még évekig tovább kell fizetnünk a havi törlesztést. (Egyes finanszírozóknál ráadásul ilyenkor a hátralékos tőkét azonnal, egy összegben meg kell fizetni.) A casco nélküli konstrukciók összes költsége magasabb lehet, mint a biztosítással együtt ajánlotté. A finanszírozó ugyanis a no casco-s konstrukció mögé maga köt hitelportfólió-biztosítást, arra az esetre, ha a járművet baj érné, ráadásul az ügyfél sem akarná megfizetni neki tartozását.