Opciós jog – autólízing

Az autólízing szerződések sajátos, bár nem szükségszerű eleme a lízingbevevőt megillető opciós jog.

Opciós jogNem tekinthetők opciós jog alapításának a lízingszerződések azon kikötései, mely alapján a szerződés lejáratakor a lízingbevevő – erre vonatkozó értesítés megküldésével – jogosult a maradványértéken a lízingtárgy, a gépjármű külön adásvételi szerződéssel történő megvételére. Amennyiben azonban a lízingbevevő e jogával él, úgy a lízingbeadónak szerződéskötési kötelezettsége a futamidő végével beáll. A vételi jog kikötését egyes országok és a nemzetközi pénzügyi lízingről szóló egyezmény sem tekinti az autólízing szerződés kötelező tartalmi elemének. Hatályos jogunk a pénzügyi lízing definíciója körében rendelkezik az opciós jogról, s a hazai szerződéses gyakorlatban is ez terjedt el túlnyomó részben. Sajnálatos módon találunk példát a magyar szerződéses gyakorlatban arra, hogy a vételi jog helyett a számviteli törvény téves fogalom-elnevezését, az elővételi jogot alkalmazzák. A hatályos Polgári Törvénykönyv a gazdasági élet és joggyakorlat változását az opciós jog tekintetében nem követi, tekintettel arra, hogy az üzleti szféra gyakorlatában többfajta vételi jog kikötése terjedt el: így ismeretes a nyitott és zárt opció. A nyitott opció, opciós jog lényege, hogy a jogosult vételi jogával a teljes szerződéses időtartam alatt, míg zárt opciónál csak az opciós szerződésben megjelölt időben élhet.

A nyílt végű pénzügyi lízingszerződéseknél a zárt opciós jog terjedt el, hiszen a lízingbevevő rendszerint csak a futamidő lejártától, a lízingdíj maradéktalan kiegyenlítésétől kezdődően vagy azt megelőző meghatározott időtartamon belül élhet vételi jogával, de semmiképpen nem a szerződés egész időtartama alatt.

Tekintettel arra, hogy az opciós jogot határozott idő esetén legfeljebb öt évre lehet kikötni, míg a határozatlan időre alapított opció hat hónap elteltével megszűnik, az öt évnél hosszabb időtartamú gépjármű lízing szerződések esetén az öt év elteltével újabb opciós jogot alapító szerződést kell aláírni. Az opciós jog gyakorlására nyitva álló határidők meglehetősen változatos képet mutatnak a hazai lízingbeadók szerződéses gyakorlatában. Az egyik lízingbeadó általános szerződési feltételeiben a lízingbevevő a teljes tartozás megfizetését követő öt napon belül élhet vételi jogával, ami fogyasztói szerződés esetén mindenképpen aggályosnak tekinthető.

A kirívó példa ellenére a hatvan napra biztosított opciós jog mondható általánosnak. A lízingszerződések lehetővé teszik, hogy a lízingbevevők kijelölhessék azt a harmadik személyt, aki az opciós jog gyakorlására jogosult.

Ezzel kapcsolatosan számos esetben merül fel az opciós szerződések fedezetelvonó jellege miatti hatálytalansága. Kétségtelen, hogy az opciós jog gyakorlásának átengedése a gyakorlatban túlnyomó többségben ellenérték nélkül történik, ami részben ajándékozásnak minősül, tekintettel arra, hogy az opciós jog gyakorlásakor megfizetett maradványérték nem igazodik a lízingtárgy valós forgalmi értékéhez, mivel a vételár az autólízing feltételei szerinti díjak megfizetésével a lízingbevevő részéről részben már kiegyenlítésre került.

Ezt támasztja alá egyébként az a bírósági döntés is, mely a pénzügyi lízinget nem két külön – bérleti és adásvételi, hanem egyetlen egységes, atipikus szerződésnek fogja fel. A tulajdonjog megszerzése a szerződésben kikötött opciós jognak a lízingbevevő általi gyakorlása útján történhet meg. Az opciós jognak a lízingbevevő javára történő biztosítása azonban nem a bérleti jellegű megállapodástól függetlenül, hanem kizárólag arra való tekintettel történhet.

Tipp: amennyiben új vagy használt személyautót, motorkerékpárt vagy 3,5 tonna össztömeget nem meghaladó kishaszongépjárművet szeretne lízingelni, a weboldalunkon található online autólízing kalkulátor használatával előzetes becslést készíthet a várható lízingdíjakról.

A lízingszerződésben kikötött maradványérték semmiképpen sem azonosítható a vételárral, hiszen az nem önmagában, hanem csak az autólízing szerződés alapján kifizetett díjakkal együtt képezi a lízingtárgy ellenértékét. A fentiekből azonban az is következik, hogy amennyiben a lízingbevevő nem él opciós jogával, úgy a megfizetett lízingdíjak vételárat megtestesítő része a lízingbeadónál marad, és aránytalan vagyoneltolódást eredményez kettőjük viszonylatában. Jellemzően a lízingbevevők mindig élnek vételi jogukkal, így feltehetően ezzel magyarázható, hogy az üzletszabályok nem rendelkeznek az elszámolás szabályairól arra az elvi eshetőségre, amennyiben a lízingbevevő nem gyakorolná opciós jogát.

Gödörben az autólízing piac

A legújabb lakossági lízingpiaci számok azt mutatják, hogy 2011-ben tovább romolva a 100 mrd Ft-os lélektani határ alá csökkent a gépjármű lízing piac éves eredménye.

Szakértők szerint a visszaesés okát elsősorban a használtautó finanszírozás 2011-es, mintegy 20%-os visszaesésében kell keresnünk, amely a tavalyi esztendő második felében gyorsuló tendenciát mutatott. Ami az új autó finanszírozást illeti, nem volt visszaesés az azt megelőzőévhez képest, a flottafinanszírozásban pedig egyenesen növekedés volt megfigyelhető, olyannyira, hogy a teljes gépjármű finanszírozási palettában 34%-ra nőtt az ágazat súlya. A növekedést jól mutatja az is, hogy 2008-ban még mindösszesen 9,5-10% volt a flottafinanszírozás részesedése.

Jó hír és egyben lehetőség lehet a vállalkozásoknak a 2012-es autólízing piaci termékek köréből a nyíltvégű pénzügyi lízing. Az új ÁFA-törvénynek köszönhetően a nyíltvégű pénzügyi lízing havi törlesztőrészletének ÁFA-tartalma 2012. január 1-jétől kezdődően levonhatóvá vált. A nyíltvégű pénzügyi lízing az autófinanszírozásban várhatóan fel fogja gyorsítani a vállalatok gépjárműparkjának felfrissítését, amely természetesen nem csak a finanszírozási ágazatnak tesz jót, hanem a gépjármű értékesítésnek is. Fontos tudni, hogy az ÁFA levonhatósága csak az autólízing igénybevételekor érvényes, készpénzes autóvásárláskor nem érvényesíthető.

Összességében elmondható 2012 elején, hogy a lakosság gépjárművásárlási, és autóhitel felvételi kedve még mindig súlyos recesszióban van s egyelőre a közeli kilátások sem túl jók.

Autólízing, gépjármű lízing

A lízing mint finanszírozási forma először a XX. század második felében jelent meg az USÁ-ban: a beruházásokhoz szükséges tőke hiánya hívta életre. Ez a finanszírozási konstrukció azzal csökkentette a pénzügyi szervezetek kockázatát, hogy a lízingtárgy (ingatlan, autó, egyéb gépjármű stb.) az ő tulajdonukban maradt, viszont a lízingtárggyal kapcsolatos kockázatokat és a felmerülő költségeket a lízingbe vevő viselte.

A lízing szó az angol “to lease” igéből származik, amely (haszon) bérbevételt, -bérbeadást jelent. Nyugat-Európa a hetvenes években vette át ezt a kifejezést, majd elterjedt az egész világon.

Próbálták magyarítani a szót (pl. “vétel-bérlet”), de egyik szóalkotási kísérlet sem adta vissza igazán a szó jelentését. A lízing fogalmára sem alakult ki általános meghatározás, mindenki másképp definiálja attól függően, hogy a lízing melyik jellemzőjét kívánja kiemelni.

A lízing olyan haszonbérleti szerződés, amelynek keretében a bérlő valamely beruházási jószágot vagy tartós fogyasztási cikket használati célból bérbe vesz, anélkül, hogy a berendezést megvásárolná.

A lízingszerződés olyan határozott időre szóló szerződés, amely alapján a lízingbevevő – vagyontárgy, vagyoni értékű jog – többnyire gépek, gépjárművek, berendezések birtoklására, használatára és az üzemeltetésük révén elérhető haszon szedésére jogosult, díj fizetése és a tulajdonost terhelő kötelezettségek átvállalása fejében.

A klasszikus autólízing értelmezés szerint az autólízing a bérletnek olyan speciális változata (tartósbérlet), ahol a bérbe adó a bérlő igényeinek megfelelő speciális eszközt (autót, motorkerékpárt vagy kistehergépkocsit) úgy adta bérbe, hogy lehetőséget teremtett annak megvásárlására az amortizációs idő lejártával, a bérbe adott tárgy könyv szerinti elértéktelenedésekor.

A használati jog átengedésével a lízingbeadó átadja a lízingbevevőnek a használattal járó kockázatokat is, de a gépjármű lízing tárgy használatából adódó haszonszerzés is a lízingbevevőt illeti meg. Ennek megfelelően az autólízingnek 3 fő szereplője van, a lízingbe adó, a lízingbe vevő és a szállító.

A klasszikus közgazdasági értelmezés szerint a lízing olyan üzletfajta, amelynek során a lízingbeadó azzal a céllal vásárolja meg a lízingbevevő által kiválasztott jószágot – autó, motor, kishaszongépjármű, hogy annak használatát a lízingbevevőnek díjfizetés ellenében adott időre átengedje, egyben lehetőséget teremt számára, hogy a szerződésben meghatározott futamidő lejártával a jószág a tulajdonába menjen át.

A gépjármű hitel vagy más néven autóhitel és a gépjármű lízing közötti alapvető különbség, hogy míg a gépjármű hitel esetén a jármű tulajdonosa a hitel felvevője lesz, addig a gépjármű lízing konstrukció választásakor a lízingcég lesz a gépkocsi törzskönyvében bejegyzett tulajdonos. Bármelyik megoldást is választaná, az autóhitel kalkulátor és az autólízing kalkulátor használata minden esetben indokolt a megalapozott döntéshez, összehasonlításokhoz.

Visszatekintés – autóhitel, autólízing 2003-2007

Nagyon sokat írtunk már az autófinanszírozás  jelenlegi helyzetéről, a közelmúlt eseményeiről,  az autóhitel piacon bekövetkezett változásokról. Most egy kicsit visszatekintünk a múltba, hogy megnézzük, mai szemmel mennyivel könnyebb volt 4-5 éve autóhitelhez jutni.

A Raiffeisen Lízingnél. 2003-as évben kihelyezett autólízing állománya nem érte el a 100 milliós nagyságrendet, míg ez a tartós bérletnél 10 milliós éves forgalmat sem tett ki. Ez a gyakorlatban azonban nem egészen ilyen egyszerű. Minden finanszírozó megpróbálja egyes termékspecialitással megkülönböztetni magát versenytársaitól, és vásárlásra ösztönözni a még bizonytalan autóvásárlókat. Gyakorlatilag mára minden finanszírozó termékpalettáján megtalálható lett a forint-, euró- (és korábban svájci frank) alapú autó hitel konstrukció. 2007-től japán importőri finanszírozóknál a jen alapú hitelezés is megjelent a piacon. A különbségek 2005-től a minimális önerőnél kezdődnek, amelyben piacvezető a Merkantil 0 %-os konstrukciójával akár 120 hónapos futamidőre. Ha 10 %-os minimum önerőtől indít egyes kereskedői akcióinál a CIB Autóhitel, K & H Lízing, Erste Leasing, Raiffeisen Lízing és a Lombard is az új autóvásárlók részére 120-os futamidő mellett.

Minél kisebb az autó önereje annál nagyobb a kockázata a finanszírozóknak, ezért sokkal kevesebb volt a 0 %-os és 5 %-os hitelkonstrukciók kérelmének százalékos aránya. Míg a 0 %-os hitelkérelmekből az elfogadottak aránya mindössze 36 %, addig ez a 10 % önerejű ügyleteknél már 92 % volt. A kockázatok a 120 hónapos futamidő bevezetésével is nőttek, bár ezzel a termékkel az új autó eladások csökkenését meg lehetett állítani. Ezekkel a hitelekkel azonban egy olyan vásárlóréteg is megengedhette magának az új autót, akik eddig nem lettek volna képesek kifizetni havonta a 40-50000 forintot. A 120 hónapos futamidőnek köszönhetően a havi törlesztőrészlet lecsökkent 25000 forint alá. Azonban ezekkel az autóhitelekkel felvetődik egy nagyon nagy probléma, az autó fedezettsége! Az autón lévő hitel tartozás a futamidő 97.-ik hónapjáig meghaladja az autó piaci értékét és ez az autó eladásakor fog majd évek múlva megoldhatatlannak látszó problémát okozni ügyfélnek, finanszírozónak, kereskedőnek, importőrnek egyaránt. Mások az önerő minimumok a kockázatnövekedés miatt a használt autóknál. Ebben a szegmensben a finanszírozók megkülönböztetnek márkakerekedői használt autót és használt autó kereskedőtől származó használt autót. 2006. június elejétől a Merkantil egyedüliként a piacon és nem csak kizárólag márkakereskedőknél, 10 % önerőtől engedélyezte a használt autó hitel bevezetését akár nyolc éves autónál is 100 hónap futamidőre is. Mára természetesen ez a helyzet megváltozott, de érdemes visszatekinteni, mennyire laza volt a gyeplő annak idején..

Minden finanszírozó egységesen az EUROTAX naprakész ármeghatározó programját – Eurotax kalkulátor, autó érték kalkulátor – veszi figyelembe a használt autó eladási áránál. Ha addig valamilyen oknál fogva az ügyfél nem fizeti a törlesztő részleteket, és behajtásra kerül sor, akkor a lízingcég ráfizetéssel zárhatja az ügyletet.

Érdemes még megjegyezni a roncsautó beszámításos, vagy más néven a támogatott hitelt. Ennek megítélése a piacon sem egységes. Egyes finanszírozók szerint ez a konstrukció nem tisztességes a hitelfelvevőkkel szemben, ugyanis a támogatás mértékét a futamidő alatt a hitelfelvevővel a lízingcég visszafizetteti. A termék lényege, hogy a vevő régi autóját a kereskedő 100-250.000 forinttal magasabb áron tudja megvásárolni új autó hitel esetén. Természetesen a vásárló ezt az emelt összeget a futamidő alatt visszafizeti a banknak. Fogalmazhatunk úgy is, hogy ez egy marketingfogás, aminek segítségével a kereskedők hirdetéseikben be tudják invitálni a vevőket a szalonba és a termék segítségével növelni tudják eladásaikat, amit természetesen az ügyfél fizet.

Fontos megemlíteni az importőri finanszírozók termékeit, amelyeket erős importőri reklámkampánnyal, esetenként importőri és kereskedői támogatással hirdetnek a vásárlók számára. Ilyen például a 2004 tavaszán indított országos reklámtámogatást is élvező Suzuki hitel 2004-es THM akció, ami az importőr és a kereskedő számára 80-80 ezer forintba került hitelenként, vagy a 2007 januárjától kezdődő Suzuki „szushi” akciót, amiben az importőri kedvezményeknek köszönhetően a vevő árkedvezménye az autó árából akár egyes magasan felszerelt típusoknál elérheti az 550.000 forintot is.

Járműfinanszírozás: hitel vagy lízing?

Ha eldöntöttük, hogy melyik járművet vennénk meg, még nem vagyunk a történet végén: tudnunk kell azt is, hogy miből fizetjük ki? A személyautó ill. haszonjármű beszerzés finanszírozásának lehetséges alternatíváinak elemzésével néhány hasznos tanács:

Az egyik legfontosabb kérdés az előleg nagysága, azaz, hogy mennyi pénz áll rendelkezésünkre a beszerzéshez kapcsolódóan? Új és használt eszközök esetén a vételár legalább 20%-ának megfelelő minimális saját forrást (előleget) várnak el a járműfinanszírozó cégek. Vegyük figyelembe azonban, hogy minél magasabb az előleg, annál kedvezőbbek az autófinanszírozási feltételek, a futamidő alatt fizetendő költségek és kamatterhek, valamint az előzetes hitelképességi vizsgálat.

A következő eldöntendő kérdés a járműfinanszírozás formája. Normál körülmények között egy magánszemély, magán- vagy társas vállalkozás számára három lehetőség adódik: a bankhitel, a pénzügyi lízing és az operatív lízing.

A beruházások finanszírozásának egyik eszköze a bank hitel. Azok alkalmazhatják, akik megfelelnek egy banki hitelképességi vizsgálat elvárásainak és megfelelő biztosítékot tudnak adni. Ez a nagyobb vállalatok esetében gyakran rugalmasabb és olcsóbb megoldást jelent, mint egy lízingügylet. A kisebb és közepes vállalkozásoknál azonban a lízing ügylet nem csak egyszerűbb, de olcsóbb megoldást is jelenthet.

A pénzügyi lízing alapvetően a tulajdonjog megszerzésére irányuló jogügylet, ahol a lízingbe vevő és a lízingbe adó a lízingtárgy tulajdonjogának átadását a szerződésben rögzített formában határozza meg. A lízingtárgyat a lízingbe vevő az eszközei között aktiválja, a lízingdíj kamattartalmát, valamint az amortizációt (értékcsökkenést) pedig költségként elszámolhatja.

Az operatív lízing olyan jellegű szerződés, melyben a felek alapvetően nem rendelkeznek a lízingtárgy tulajdonjogáról, ennek rendezése általában a futamidőt követően történik. A futamidő alatt kifizetett díjak teljes egészében költségként elszámolhatóak. Ennél a formánál számolni kell egy bizonyos maradványértékkel is, amennyiben a jármű tulajdonjogát meg kívánja szerezni az ügyfél. A finanszírozási konstrukciók ezen formája azonban eltűnőben van, és a lízingtársaságok sem nagyon preferálják.

A megfelelő finanszírozási mód (autólízing vagy autóhitel) kiválasztásakor el kell döntenünk azt is, hogy milyen devizanemben történjen az ügylet nyilvántartása. A devizalapú finanszírozási forma lényegesen kedvezőbb lehet, mint a forint alapú, azonban az árfolyamkockázat, mint az elmúlt hónapok történései is igazolják, okozhat kellemetlen meglepetéseket. Mindezek ellenére sokan vállalják a devizakockázatot, mivel úgy érzik, hogy az alacsonyabb kamatok mellett valamekkora kockázat még belefér az ügyletbe.

Végül, alaposan válasszuk meg a finanszírozó társaságot. Javaslom a vezető bankok szakirányú lízingcégeit, ugyanis ezek adják általában a legjobb finanszírozási ajánlatokat, viszont itt kell számítani a legátfogóbb hitelképességi vizsgálatra is. Azonban a legtöbb járműkereskedő/hitelközvetítő is kapcsolatban áll egy vagy több finanszírozó társasággal, akiknek az ajánlatát szintén érdemes mérlegelni.

Lízing

A lízing felfogására egymástól eltérő definíciókat alkalmazhatunk. Az angol „lease” kifejezés elsődlegesen bérletet jelent. A hitelintézetek elsősorban saját pénzkihelyezéseikhez hasonlítják, tehát ezek szerint a lízing egy különleges finanszírozási forma. A szállító szempontjából, aki a lízing tárgyat eladja, de még inkább a lízingbe vevő szempontjából, aki a futamidő végén a tulajdonjogot megszerzi, a lízing speciális kereskedelmi eszköz.

A klasszikus közgazdasági értelmezés szerint a lízing olyan üzletfajta, amelynek során a lízingbe adó azzal a céllal vásárolja meg a lízingbe vevő által kiválasztott jószágot, hogy annak használatát a lízingbe vevőnek díjfizetés ellenében adott időre átengedje, egyben lehetőséget teremt számára, a futamidő lejáratával a jószág a tulajdonába menjen át.

A lízingügylet szereplői

A használati jog átengedésével a lízingbe vevő a használattal járó kockázatot is vállalja, de az ebből erdő haszonszerzés a vevőt illeti meg. Ennek megfelelően a lízingnek három fő szereplője van, a lízingbe adó, lízingbe vevő, és a szállító. Napjainkban a klasszikus lízing mellett több lízingfajta jelent meg, de alapvetően bármelyik levezethető az eredeti meghatározásból.

A lízing ügylet sémája:

A lízingügyletnek három vagy két szereplője lehet. Előfordul olyan konstrukció, ahol a kereskedő és a lízingcég különválik, máskor ez a két résztvevő ugyanaz. Az első esetben a kiválasztott lízingtárgyat a kereskedő ajánlotta fel, vagy a másodikban, az ügyfél által meghatározott lízingcég vásárolja meg, és a lízing ügylet a cég és az ügyfél között folytatódik. A lízingcégek jelentős részben bankok leányvállalatai, illetve autógyártók önálló pénzügyi szolgáltatói.

Melyek a lízing előnyei?

  • nagyobb értékű eszközt is megszerezhetünk úgy, hogy a teljes vételár kifizetése helyett havi lízingrészletet fizetünk, munkába állíthatjuk az eszközt és a működésével elérhető többlethaszonból a futamidő alatt saját maga termeli ki az árát
  • a technikai, műszaki változásokat követni tudjuk, folyamatosan hozzájutunk a legkorszerűbb eszközökhöz (akár egyik lízingügyletből átlépve egy újba)
  • adott fejlesztések pénzügyileg jól elkülöníthetőek, tervezhetőek és mérhetőek
  • a bankoknál hitelképtelennek minősített, valamint induló vállalkozások is finanszírozni tudják beruházásaikat

Lízingfajták

A lízingnek két alapvető fajtáját különböztetjük meg, a pénzügyi (finanszírozási), és az operatív (működési) lízinget. Az összes lízingtípus ezek valamilyen speciális változata, vagy átmenet a kettő között. A magyar jogszabály valójában az operatív lízinget nem nevesíti, ezért csak közgazdasági kategóriaként használjuk.

Pénzügyi lízing esetében a lízingbe adó a lízingbe vevő által megjelölt szállítótól, a vevő által kiválasztott jószágot megvásárolja, és neki díjfizetés ellenében határozott idejű használatra átadja. A fogalom nagyon hasonlít a klasszikus lízing értelmezéséhez (pénzügyi, és kockázati sajátosságai alapján hasonlít a hitelezéshez, illetve a beruházás finanszírozáshoz).

A lejárat után maradványértéken (jövőbeni értéke ebben az esetben jelképes) a lízingbe vevő megvásárolhatja. Erre a lízingre a teljes amortizáció jellemző, mert a felek a lízing futamidejét úgy választják meg, hogy azt teljesen le lehessen írni a költségekből (az amortizációs szabályoknak megfelelően).

Az operatív lízing közgazdasági értelemben azokat az ügyleteket jelenti, amikor a lízingbe adó a tulajdonában lévő jószágot a lízingbe vevőnek meghatározott időre díjfizetés ellenében használatra adja, de a futamidő lejártával köteles visszaszolgáltatnia a lízingbe adónak. Ebben az esetben nem kell a használatával járó összes költséget fizetnie, hanem megoszthatják a felek egymás között. A futamidő végeztével a lízingbe adó a lízingtárgyat újra lízingbe adhatja, vagy akár el is adhatja.

Az alapvető eltérés az előző lízingfajtától a lízingbe adó és a lízingbe vevő szándékában rejlik. Itt a lízingbe adó a lízing tárgy tulajdonjogát nem kívánja megszerezni, csak a használatára van szüksége.

A lízingtársaságok a lízinget lízingtárgyak szerint is csoportosíthatják:

  • Autólízing, géplízing
  • Ingatlanlízing
  • Export-, és importlízing
  • Különleges lízingfajták

A különleges lízingfajták felsorolásánál csak néhány alapvető típussal foglalkozunk:

Visszlízing

A direkt lízingnél a lízingbe adó egyben szállító is, ebben az esetben a lízingbe vevő a szállító. Tehát a visszlízing a visszhitelhez hasonló olyan konstrukció, amikor valaki valamilyen (saját) jószágát eladja egy lízingtársaságnak, majd azt azonnal lízingbe is veszi (likviditási problémák miatt szüksége van pénzeszközökre).

Allízing

A lízingügyletekbe is bekapcsolódhatnak bizonyos közvetítők. Ennek a különleges esete az allízing, amelynél a lízingbe vevő a lízingtárgyat továbbadja egy másik lízingbevevőnek. Természetesen az eredeti lízingbe adó beleegyezésével. Ezt a lízing fajtát refinanszírozási, vagy kockázat-megoszlási céllal alkalmazzák a gyakorlatban.

Szolgáltatási lízing

A szolgáltatási lízing nevében hordozza az ügylet lényegét: a lízingbe adó a szerződésben a lízingtárgy használatával kapcsolatban számos szolgáltatást magára vállal. A szolgáltatási lízing célja, hogy a lízingtárgy teljes fenntartását a lízingtársaság koordinálja. Ezért a szolgáltatásokért a lízingbe vevőnek nem kell közvetlenül fizetnie, ezt a lízingtársaság egyenlíti ki a partnerei felé. Ez a szolgáltatás egyáltalán nem drága a lízingbe vevőnek, mert a lízingtársaság a nagy forgalom miatt kedvezményeket kap (pl.: a gépjárművek lízingelése esetén ez általános gyakorlat).

Csökkenhetnek a lízingdíjak

Nem kérdés, hogy a XXI. század első nagy pénzügyi válságának egyik legnagyobb kárt szenvedett gazdasági szegmense az autóipar.

Neves gyártók adósodtak el, zártak be, vásárolták fel őket, de legalábbis szüneteltetni kényszerültek tevékenységüket. 2009-ben az újautó értékesítés mértéke 60%-kal esett.

Hogy milyen összefüggésben áll ez a hitelezéssel?

Autóhitel esetén, akár hitel, akár autólízing konstrukcióról beszélünk, a lízingdíjat (havi törlesztő) a futamidő lejártakor esedékes maradványérték jelentősen befolyásolja. A válság hatására a lakossági szektor kevesebb új autót vásárol. Viszont autóra továbbra is szükség van, volt és lesz: ergo várhatóan megnő a kereslet a használtautó piacon. A növekvő kereslet a piacgazdaságban felfelé húzza az árakat, s természetesen a várható árakat is. Tehát egy-egy lejárt vagy bedőlt autóhitel esetén a fedezetként szolgált autó maradványértéke a korábbinál magasabb lesz. Ezt a változást hamarosan a lízingcégeknek is figyelembe kell venniük.

Autólízing piac

A magyar autóhitel piacon a lakossági megtakarításból történő vásárlás helyett, vagyis készpénzes autóvásárlás helyett meghatározó finanszírozási formává nőtte ki magát a gépjárművek lízing-, vagy valamely hitelkonstrukció felhasználásával való finanszírozása. A gépjárműlízing-szerződést – hasonlóan a fogyasztási hitelekhez, áruhitelekhez – sokszor nem a finanszírozónál, hanem a kereskedőknél, például autószalonokban vagy hitelirodákban köthetjük meg. E forgalmazók a finanszírozó lízingcégek ügynökei, vagy esetleg a lízingcég képviselője szerződik velünk a helyszínen. Egy kereskedőnél rendszerint több lízingcég – köztük általában a jármű gyártócégének csoportjához tartozó saját finanszírozó – terméke, gépjármű hitele is elérhető.

Korábban a finanszírozók a lízingszerződés feltételeként írták elő a casco megkötését, ám a piaci verseny miatt ma kínálnak biztosítás nélküli (no casco) finanszírozási konstrukciókat is. Casco nélkül ugyan akár havi 10-15 ezer forintot megtakaríthatunk, ám kockázatunk óriásira nőhet. Ha a jármű a futamidő alatt megsérül, saját pénzünkből kell megjavíttatnunk, ha pedig ellopják, nincs autónk, miközben akár még évekig tovább kell fizetnünk a havi törlesztést. (Egyes finanszírozóknál ráadásul ilyenkor a hátralékos tőkét azonnal, egy összegben meg kell fizetni.) A casco nélküli konstrukciók összes költsége magasabb lehet, mint a biztosítással együtt ajánlotté. A finanszírozó ugyanis a no casco-s konstrukció mögé maga köt hitelportfólió-biztosítást, arra az esetre, ha a járművet baj érné, ráadásul az ügyfél sem akarná megfizetni neki tartozását.

Autólízing vagy autóhitel? Érvek, ellenérvek

Autólízing vagy autóhitel?Ebben a bejegyzésben a lízing és a “hagyományos hitel” közötti különbségeket vizsgáljuk meg.

Szempontjaink: kié a tulajdonjog, mi történik nemfizetés vagy felszámolás esetén, milyen ügyintézés sebessége? A jelenlegi gazdasági helyzetben – az elmúlt időszak pozitív változásainak ellenére – a finanszírozó pénzintézetek többsége még mindig nem érezheti magát biztonságban, ami a kockázatvállalási hajlandóságuk visszaeséséhez vezetett – ennek következtében az ügyfelek sokkal nehezebben jutnak forráshoz, legyen szó akár ingatlan- vagy járművásárlásról.

Autólízing kalkulátor online

Az autóhitel és az autólízing között alapvető különbség, hogy a lízing esetén a lízingtárgy (autó, motor, hajó, ingatlan stb.) a finanszírozó tulajdonában marad a futamidő végéig, vagyis a lízingbeadó fél kockázata számottevően kisebb, mint a hitelnyújtóké. A lízingbevevő fél is jobban jár, mert nem szükséges többletfedezetettel rendelkeznie (hiszen nem ő a tulajdonos a futamidő végéig). A kisebb kockázat miatt a pénzintézetek biztonságosabbnak ítélik ezt a finanszírozási formát, a leendő ügyfelek pedig könnyebben jutnak hozzá a szükséges forráshoz.

Mi történik nemfizetés esetén?

Mivel a lízingtárgy végig a pénzintézet tulajdona, nemfizetés esetén bármikor új lízingbevevőt találhat, mégpedig átírási illeték fizetése és hosszas hivatali procedúra nélkül. Hagyományos hitelnél, például a gépjármű hitel esetében előforduló autóvisszavételeknél sokkal több időre van szükség, hogy a bank értékesíteni tudja a visszavett járművet vagy ingatlant, lévén nem ő a tulajdonos.

Mi történik egy cég felszámolásakor?

Itt is jelentős a lízing előnye a hitellel szemben. Ha egy cég felszámolás alá kerül, akkor az általa lízingelt tárgy tulajdonjoga továbbra is a lízingcégé. Ha visszavételre kerül sor, akkor azt a lízingbeadó viszonylag gyorsan és kedvező feltételekkel (két évig illetékmentesen) tudja értékesíteni, a felszámolás költségeihez pedig semmilyen formában nem kell hozzájárulnia. A hitel: autóhitel, ingatlanhitel esetén egész más a helyzet: a hitelre vett autó, ingatlan a cégvagyon részét képezi, a felszámolási vagy végrehajtási eljárásért a végrehajtó, felszámoló felel. Ha sikerül is értékesíteni a fedezetet, akkor abból még levonják a végrehajtási költségeket, felszámolói díjat, kifizetetlen munkabéreket stb., tehát a finanszírozó nem jut hozzá a fedezet értékesítéséből származó teljes összeghez.

Egyszerűbb ügyintézés

Mivel a finanszírozó rendelkezik a lízingtárgy tulajdonjogával, azzal nemfizetés esetén korlátlanul élhet is, ezért a bírálati folyamat is gyorsabb, gördülékenyebb, szemben a hitelekkel, ahol jelentősebb kockázat miatt több papírmunka előzi meg az összeg folyósítását: meg kell győződni róla, hogy a hitelfelvevő biztosan vissza tudja fizetni a pénzt. A lízingszerződés ráadásul közjegyzői közreműködés nélkül jön létre, ami további költség- és időelőny a lízing mellett.

Lízing 2010

Az új szabályozásnak köszönhetően egyszerűbb, gyorsabb és olcsóbb lehet az ingatlan- és gépjármű lízing. Az ingatlanlízing a dupla illetékfizetési kötelezettség eltörlése, az utóbbi pedig azért, mert közjegyzői közreműködés nélkül, gyorsan, mindössze 5000 forintért lehet majd bejegyezni a zálogjogot.