A válság hazánkban: a 2009-es év

A válság nagymértékben sújtotta az autóhitelek piacát, jelentősen visszavetette a bankok hitelezési hajlandóságát. Jelenlegi visszatekintésünkben az járjuk körbe, hogy hogyan alakult a pénzügyi környezet, hogyan változtak az árfolyamok a 2009-es évben.

Az év első felében a cseh a lengyel és a magyar valuták erős leértékelődési nyomás alá kerültek. (A régió negyedik tagországa, Szlovákia 2009. január1-től bevezette az eurót). A forint árfolyama az év eleji 265-270 körüli árfolyamról történelmi mélypontjára 317 forint/euró fölé is emelkedett és a trend egészen március közepéig tartott.

A Monetáris Tanács januárban még az alapkamat 50 bázispontos mérsékléséről döntött az inflációs folyamatok kedvező alakulása miatt, de a februári ülésen, az árfolyam védelme érdekében, már egyhangúan a szinten tartás mellett döntött (9,5 %). A kiszáradó deviza-swap piacok és a szélsőséges forintárfolyam következtében a hazai bankok nehéz helyzetbe kerültek, mivel Magyarországon igen jelentős mértékben voltak jelen a deviza alapon nyújtott hitelek. A szélsőségesen gyenge árfolyam a deviza alapú hitelek tömeges bedőlésével fenyegetett a bankok számára pedig megnehezítette a refinanszírozásukat.

Az MNB ezért intézkedések újabb sorozatát foganatosította. A Monetáris Tanács március 6-án és 8-án rendkívüli ülés keretében döntött a nettó EU-transzferek piacra vezetéséről. Ez az év folyamán körülbelül 2,4 milliárd eurós összeget jelent. A nettó EU-transzferek az Európai Uniótól érkező folyó- és tőketranszferek Magyarország uniós befizetéseivel csökkentett értéke.

Az MNB megállapodást kötött a Svájci Nemzeti Bankkal, melynek értelmében február 2-tól svájci frank likviditást nyújtó, rögzített árú, hetente esedékes, egyhetes futamidejű EUR/CHF FX-swap rendelkezésreállást vezetett be. A Svájci Nemzeti Bank hasonló megállapodást kötött a lengyel központi bankkal és az ECB-vel is. A tendereket eredetileg április végéig tervezték meghosszabbították október végéig. A legnagyobb érdeklődés április 14-én volt, akkor 654 millió euróért igényeltek egy hétre svájci frankot a bankok.

Az euró piacán továbbra is tapasztalható likviditási gondok enyhítése céljából a jegybank márciustól három- és hathónapos futamidejű EUR/HUF FX-swap tendert vezetett be. A kedvezőbb feltételű, hat hónapos futamidejű tendert azok a hazai hitelintézetek vehették igénybe, akik vállalták, hogy a belföldi forinthitelállományukat az év folyamán legalább szinten tartják. Ezzel tervezhető és tartós euro forráshoz jutott a feltételeket vállaló hat bank.

Az ügyletek keretében megkövetelt pótlólagos fedezetek mértékét a forint árfolyamának erősödése hatására április 14-étől kezdődően 10 %-ról 5%-ra csökkentették. Május 11-étől pedig a forinterősödés hatására úgy döntött a jegybank, hogy az árfolyamváltozás miatt felszabaduló (az 5 százalék feletti) fedezetet, az ügyfél számláján jóváírja. A szélsősége euró árfolyam mérséklődését követően a pénzpiacok nyugodtabban viselkedtek és az év hátralévő részében a likviditási és megújítási kockázatok egyre kevésbé játszottak szerepet a bankok hitelezési döntéseiben. A forint árfolyama jelenleg egy elfogadható szinten stabilizálódott és a régió kockázati megítélése számottevően javult.

A jegybanki alapkamat júliusban 100 bázisponttal 8,5 %-ra mérséklődött. Bár az inflációs adatok korábban is lehetővé tették volna a kamatcsökkentést, a forint szélsőséges gyengülése miatt erre nem volt lehetőség. A szinten tartáshoz az is hozzájárult, hogy a deviza alapú hitelek tömeges bedőlése fenyegetett, ezért a jegybank a hitelesek védelmében is halogatta a kamatcsökkentést.

Az év folyamán a jegybank négy alkalommal, összesen 250 bázisponttal 7%-ra mérsékelte a jegybanki alapkamatot, mivel az elhúzódó recesszió és a lassú kilábalás miatt alacsony inflációs környezetet prognosztizál. Az év hátralévő részében két további jelentősebb jegybanki döntés született. A jegybank július 30-ai hatállyal elfogadja partnereitől hitelműveleteik fedezetéül a saját kibocsátású jelzálogleveleket is és a kamatfolyosó részeként működő jegybanki betéti rendelkezésre állás esetén megszűnt a 100 millió forintos ajánlati korlát. Ezek az intézkedések az ECB eszköztárával való harmonizációs folyamat részét képezték.

Spekulatív vállalati kötvény

A válság óta nem látott ütemben bővül az ún. bóvlikötvények piaca. A más néven spekulatívnak is nevezett kategóriába azokat a vállalati kötvényeket sorolják, amelyek minősítése a Standard & Poor’s-nál BBB-, a Moody’s-nál pedig Baa3 alatt van.

Márciusban a Bloomberg adatai szerint eddig összesen 24,2 milliárd dollárnyi ilyen besorolású vállalati kötvényt bocsátottak ki világszerte a cégek, erre 2007 júniusa óta nem volt példa. A bővülés igen markáns a múlt hónaphoz képest, februárban ugyanis 16,2 milliárd dollárt tett ki a volumen. A márciusi hitelpapírok mögött olyan cégek állnak, mint a második legnagyobb francia autógyár, a Renault vagy a U.S. Steel. A befektetők egyre szívesebben vásárolják ezeket a papírokat, ahogy a gazdaság állapota javul.

„A néhány hónappal ezelőttinél lényegesen derűlátóbb a piac, és hajlandó többet kockáztatni a nagyobb hozam reményében” – mondja Paul Owens, a Liontrust Investment Services kötvényelemzője, aki szerint a gyorsjelentési szezonban publikált jó vállalati eredmények is hozzájárulnak ahhoz, hogy egyre kelendőbbek a hitelpapírok. Az MSCI World indexben szereplő cégek a Bloomberg felmérése szerint 9 százalékkal teljesítették túl az elemzői várakozásokat. Bár a bóvlikötvények zömét az Egyesült Államokban bocsátják ki, a Barclays frissen módosított előrejelzése szerint Európában is rekordra kell készülni az idén. A brit pénzügyi csoport 45 milliárd eurónyi kibocsátást prognosztizál a kontinensen, ez több mint a harmadával nagyobb a tavalyi 33 milliárd eurónyinál. „Mostanában kevés a lejárat, ezért nincsenek csődök.

A kötvények és szindikált hitelek nagy tömegben 2011-2012-ben járnak le” – magyarázza Büki András, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója. A szakember szerint ez egyúttal azt is jelenti, hogy két-három év múlva, amikor meg kell újítani a lejáró adósságokat, a kibocsátó cégek nehéz helyzetbe kerülhetnek. Az amerikai és az európai spekulatív kategóriás hitelpapíroktól az OTP szakértője nem is vár jó teljesítményt a közeljövőben, és a feltörekvő piaci kötvények kilátásai sem biztatók. Utóbbi értékpapírok ugyan fundamentálisan jobbak a fejlett piaciaknál, de ha megindul egy eladási hullám a fejlett világban, ezek hozama is újra emelkedni kezdhet.