Ebben a bejegyzésben a lízing és a “hagyományos hitel” közötti különbségeket vizsgáljuk meg.
Szempontjaink: kié a tulajdonjog, mi történik nemfizetés vagy felszámolás esetén, milyen ügyintézés sebessége? A jelenlegi gazdasági helyzetben – az elmúlt időszak pozitív változásainak ellenére – a finanszírozó pénzintézetek többsége még mindig nem érezheti magát biztonságban, ami a kockázatvállalási hajlandóságuk visszaeséséhez vezetett – ennek következtében az ügyfelek sokkal nehezebben jutnak forráshoz, legyen szó akár ingatlan- vagy járművásárlásról.
Az autóhitel és az autólízing között alapvető különbség, hogy a lízing esetén a lízingtárgy (autó, motor, hajó, ingatlan stb.) a finanszírozó tulajdonában marad a futamidő végéig, vagyis a lízingbeadó fél kockázata számottevően kisebb, mint a hitelnyújtóké. A lízingbevevő fél is jobban jár, mert nem szükséges többletfedezetettel rendelkeznie (hiszen nem ő a tulajdonos a futamidő végéig). A kisebb kockázat miatt a pénzintézetek biztonságosabbnak ítélik ezt a finanszírozási formát, a leendő ügyfelek pedig könnyebben jutnak hozzá a szükséges forráshoz.
Mi történik nemfizetés esetén?
Mivel a lízingtárgy végig a pénzintézet tulajdona, nemfizetés esetén bármikor új lízingbevevőt találhat, mégpedig átírási illeték fizetése és hosszas hivatali procedúra nélkül. Hagyományos hitelnél, például a gépjármű hitel esetében előforduló autóvisszavételeknél sokkal több időre van szükség, hogy a bank értékesíteni tudja a visszavett járművet vagy ingatlant, lévén nem ő a tulajdonos.
Mi történik egy cég felszámolásakor?
Itt is jelentős a lízing előnye a hitellel szemben. Ha egy cég felszámolás alá kerül, akkor az általa lízingelt tárgy tulajdonjoga továbbra is a lízingcégé. Ha visszavételre kerül sor, akkor azt a lízingbeadó viszonylag gyorsan és kedvező feltételekkel (két évig illetékmentesen) tudja értékesíteni, a felszámolás költségeihez pedig semmilyen formában nem kell hozzájárulnia. A hitel: autóhitel, ingatlanhitel esetén egész más a helyzet: a hitelre vett autó, ingatlan a cégvagyon részét képezi, a felszámolási vagy végrehajtási eljárásért a végrehajtó, felszámoló felel. Ha sikerül is értékesíteni a fedezetet, akkor abból még levonják a végrehajtási költségeket, felszámolói díjat, kifizetetlen munkabéreket stb., tehát a finanszírozó nem jut hozzá a fedezet értékesítéséből származó teljes összeghez.
Egyszerűbb ügyintézés
Mivel a finanszírozó rendelkezik a lízingtárgy tulajdonjogával, azzal nemfizetés esetén korlátlanul élhet is, ezért a bírálati folyamat is gyorsabb, gördülékenyebb, szemben a hitelekkel, ahol jelentősebb kockázat miatt több papírmunka előzi meg az összeg folyósítását: meg kell győződni róla, hogy a hitelfelvevő biztosan vissza tudja fizetni a pénzt. A lízingszerződés ráadásul közjegyzői közreműködés nélkül jön létre, ami további költség- és időelőny a lízing mellett.
Lízing 2010
Az új szabályozásnak köszönhetően egyszerűbb, gyorsabb és olcsóbb lehet az ingatlan- és gépjármű lízing. Az ingatlanlízing a dupla illetékfizetési kötelezettség eltörlése, az utóbbi pedig azért, mert közjegyzői közreműködés nélkül, gyorsan, mindössze 5000 forintért lehet majd bejegyezni a zálogjogot.