A magyar autóhitel piacon a lakossági megtakarításból történő vásárlás helyett, vagyis készpénzes autóvásárlás helyett meghatározó finanszírozási formává nőtte ki magát a gépjárművek lízing-, vagy valamely hitelkonstrukció felhasználásával való finanszírozása. A gépjárműlízing-szerződést – hasonlóan a fogyasztási hitelekhez, áruhitelekhez – sokszor nem a finanszírozónál, hanem a kereskedőknél, például autószalonokban vagy hitelirodákban köthetjük meg. E forgalmazók a finanszírozó lízingcégek ügynökei, vagy esetleg a lízingcég képviselője szerződik velünk a helyszínen. Egy kereskedőnél rendszerint több lízingcég – köztük általában a jármű gyártócégének csoportjához tartozó saját finanszírozó – terméke, gépjármű hitele is elérhető.
Korábban a finanszírozók a lízingszerződés feltételeként írták elő a casco megkötését, ám a piaci verseny miatt ma kínálnak biztosítás nélküli (no casco) finanszírozási konstrukciókat is. Casco nélkül ugyan akár havi 10-15 ezer forintot megtakaríthatunk, ám kockázatunk óriásira nőhet. Ha a jármű a futamidő alatt megsérül, saját pénzünkből kell megjavíttatnunk, ha pedig ellopják, nincs autónk, miközben akár még évekig tovább kell fizetnünk a havi törlesztést. (Egyes finanszírozóknál ráadásul ilyenkor a hátralékos tőkét azonnal, egy összegben meg kell fizetni.) A casco nélküli konstrukciók összes költsége magasabb lehet, mint a biztosítással együtt ajánlotté. A finanszírozó ugyanis a no casco-s konstrukció mögé maga köt hitelportfólió-biztosítást, arra az esetre, ha a járművet baj érné, ráadásul az ügyfél sem akarná megfizetni neki tartozását.