Autólízing, gépjármű lízing

A lízing mint finanszírozási forma először a XX. század második felében jelent meg az USÁ-ban: a beruházásokhoz szükséges tőke hiánya hívta életre. Ez a finanszírozási konstrukció azzal csökkentette a pénzügyi szervezetek kockázatát, hogy a lízingtárgy (ingatlan, autó, egyéb gépjármű stb.) az ő tulajdonukban maradt, viszont a lízingtárggyal kapcsolatos kockázatokat és a felmerülő költségeket a lízingbe vevő viselte.

A lízing szó az angol “to lease” igéből származik, amely (haszon) bérbevételt, -bérbeadást jelent. Nyugat-Európa a hetvenes években vette át ezt a kifejezést, majd elterjedt az egész világon.

Próbálták magyarítani a szót (pl. “vétel-bérlet”), de egyik szóalkotási kísérlet sem adta vissza igazán a szó jelentését. A lízing fogalmára sem alakult ki általános meghatározás, mindenki másképp definiálja attól függően, hogy a lízing melyik jellemzőjét kívánja kiemelni.

A lízing olyan haszonbérleti szerződés, amelynek keretében a bérlő valamely beruházási jószágot vagy tartós fogyasztási cikket használati célból bérbe vesz, anélkül, hogy a berendezést megvásárolná.

A lízingszerződés olyan határozott időre szóló szerződés, amely alapján a lízingbevevő – vagyontárgy, vagyoni értékű jog – többnyire gépek, gépjárművek, berendezések birtoklására, használatára és az üzemeltetésük révén elérhető haszon szedésére jogosult, díj fizetése és a tulajdonost terhelő kötelezettségek átvállalása fejében.

A klasszikus autólízing értelmezés szerint az autólízing a bérletnek olyan speciális változata (tartósbérlet), ahol a bérbe adó a bérlő igényeinek megfelelő speciális eszközt (autót, motorkerékpárt vagy kistehergépkocsit) úgy adta bérbe, hogy lehetőséget teremtett annak megvásárlására az amortizációs idő lejártával, a bérbe adott tárgy könyv szerinti elértéktelenedésekor.

A használati jog átengedésével a lízingbeadó átadja a lízingbevevőnek a használattal járó kockázatokat is, de a gépjármű lízing tárgy használatából adódó haszonszerzés is a lízingbevevőt illeti meg. Ennek megfelelően az autólízingnek 3 fő szereplője van, a lízingbe adó, a lízingbe vevő és a szállító.

A klasszikus közgazdasági értelmezés szerint a lízing olyan üzletfajta, amelynek során a lízingbeadó azzal a céllal vásárolja meg a lízingbevevő által kiválasztott jószágot – autó, motor, kishaszongépjármű, hogy annak használatát a lízingbevevőnek díjfizetés ellenében adott időre átengedje, egyben lehetőséget teremt számára, hogy a szerződésben meghatározott futamidő lejártával a jószág a tulajdonába menjen át.

A gépjármű hitel vagy más néven autóhitel és a gépjármű lízing közötti alapvető különbség, hogy míg a gépjármű hitel esetén a jármű tulajdonosa a hitel felvevője lesz, addig a gépjármű lízing konstrukció választásakor a lízingcég lesz a gépkocsi törzskönyvében bejegyzett tulajdonos. Bármelyik megoldást is választaná, az autóhitel kalkulátor és az autólízing kalkulátor használata minden esetben indokolt a megalapozott döntéshez, összehasonlításokhoz.

Kártérítési ügyvéd kiválasztása baleset miatt

A kártérítésre is sokszor igaz az a megállapítás, hogy csak azt a dolgok kapjuk meg az élettől, amit kérünk. Ha nem kérdezünk, nem kapunk választ; ha nem megyünk előre, egy helyben maradunk…

És ha nem teszünk a jogosan járó kártérítésért, akkor azt nem tudjuk realizálni, és az bizony lényegében veszteség számunkra. Az ugyanis, akit kár ért, nemcsak jogosan, hanem ésszerű okokból is kérvényezi azt, hogy a lehető legrövidebb úton kártalanítsák. Egy ingatlanban, gépkocsiban keletkezett kár amellett, hogy bosszankodásra ad okot, még komoly költségekkel is jár; hasonló igaz a személyi sérülésre is.

Ha az autónk, amivel addig munkába jártunk, vagy munkánkat végeztük, szervizbe kerül, az nem mást jelent, mint bevételkiesést; ha eltörjük a kezünket, és ezért hosszú ideig tartó lábadozásra kényszerülünk, az ugyancsak bevételkiesés. Egy kártérítést ezért sem vehetünk félvállról, és fontos, hogy a biztosítás és kárrendezés útveszőjében szakértő és felelősségteljes segítséget kapjunk.

Az ilyen segítséget egy ügyvédtől remélhetjük, aki ismeri a területet, és képes empatikusan átlátni, hogy mire van szüksége a károsultnak, és hogy milyen keretek között van lehetősége kárainak rendezésére. Egy kártérítési ügyvéd kiválasztása fontos pont lehet egy kárrendezési ügyben, ezért nem szabad félvállról venni. Egy kártérítési ügyvéd azért kiváló választás egy ilyen kényes ügyhöz, mert átlátja a folyamatokat és ismeri a kárrendezés szövevényes világát, ezért úgy képviseli ügyfeleit, ahogy azok a legjobban szeretnék: eredményesen.