Nagyon rossz évet zártak az autókereskedők tavaly, ezt mindenki tudja, hiszen ettől volt hangos az írott és elektronikus sajtó. Itthon és Európában nagy gondok voltak, rengeteg embert bocsátottak el, sajnos a tőke globalizált természete miatt az amerikai válság ide is nagyon gyorsan és nagyon hirtelen tette be a lábát, ráadásul úgy érezhettük, mintha Európa okozta volna a bajokat, nem pedig a Lehmann testvérek.
Az ipar csaknem minden szektora megérezte a problémákat, a valódi termelő szektorok leginkább, az infokommunikáció, reklám, média nem sokat érzett a gondokból, de azért ott is csökkent a piac. Az autóvásárlási problémák már egy éve elkezdődtek, emlékezhetünk még a német és az olasz roncsprémiumra, amelyek a mai napig is léteznek, hogy valami lendületet adjanak a halódó autóipari szereplőknek (ne feledjük, hogy a SAAB autógyártó részlege jelen állás szerint örökre bezárt: ennyi volt az 1989 óta a GM tulajdonában levő gyár története – az is igaz, hogy nem sok gyár engedheti meg magának, hogy ilyen elképesztő áron árulja autóit).
Természetesen az autóipar azért halódott, mert nem voltak vásárlások, és nem fordítva. Hogy ennek pontosan mi állhat a hátterében, az rejtély, hiszen aligha azok nem vettek autót, akiket kirúgtak amúgy sem túlfizetett, szalag melletti állásukból és más hasonló helyekről. Talán az lehet a háttérben, hogy a jobb módúak, akik új autót akartak venni, meghátrálták, mondván, most nem költök el X millió forintot, hiszen lehet, hogy négy hónap múlva kirúgnak, és sokáig nem találok munkát. De az is elképzelhető, hogy akiknek nem volt ilyen jó az anyagi helyzetük, azok egyszerűen nem tudtak (mert elvesztették állásukat) vagy nem akartak (mert ugyanettől féltek) hitelt felvenni, esetleg akár egy évtizednyi adósságszolgálatot véve a nyakukba.
A magyar autópiacra rátérve: a használtautó-eladások sem mutattak éppen rózsás képet, de az újautóeladások egészen elképesztő adatokat produkáltak. Először is a szikár tények:
- Személyautóból 60%-kal kevesebbet helyeztek forgalomba, mint 2008-ban.
- Mindenféle haszonjárműből pedig 50%-kal kevesebb fogyott, mint két éve.
Utóbbi szám azt jelenti, hogy a vállalkozások nem fektettek be (teher-)autóvásárlásba, hanem inkább megtartották a profitot. Ezzel öregedett a járműpark, a szolgáltatások színvonala csökkent, de legalább a cégek jelentős összegeket megspórolva talpon maradhattak még akkor is, ha amúgy fenyegetve lettek volna. A személyautó-eladások 60%-os visszaesése egészen hihetetlen. Egész évben mindössze 61 000 autót adtak el tavaly itthon, vagyis nagyjából 250-et naponta. Figyelembe véve, hogy mennyi kereskedés van az országban, és hogy ez a szám tavaly előtt még 600 körül járt, döbbenetes a visszaesés.
Van azonban egy másik nagyon érdekes adat is: míg régebben az új autók 90%-át (!) hitelből finanszírozták, addig tavaly teljesen megfordult az arány, és immár az új autóknak csupán 10%-át veszik autóhitelre. A lényeg azonban: mi lesz az idén? A várakozások szerint stagnálás várható (magyarul marad a 60%-os esés, és az évi 60000 autó), esetleg lehet némi emelkedés. Meglátjuk, mit hoz a válság, ami csak az idén fog elérni minket keményebben – kivéve azokat a szektorokat, ahová a globális tőke már behozta a krízist.