Beküldve:

Piaci tendenciák az autókereskedelemben

2008-ban már érzékelhető volt a gazdasági visszaesés; a pénzügyi válság a termelő ágazatokba is begyűrűzött. A legsúlyosabb csapást kétségkívül az autóiparnak kellett elszenvednie.

Az értékesített autók számának csökkenése azonban nem állt meg 2008 végén, hanem tovább folytatódott 2009-ben is. A 2009-ben értékesített 78590 személygépkocsi jelentős, mintegy 50%-os visszaesést jelentett az azt megelőző évhez képest. A válság hatásainak enyhítése érdekében az egyes országok kormányai programokat dolgoztak ki az ágazat megsegítésére. Az új autók, ezzel együtt az új autó hitel piacát egész Európában mesterségesen igyekeztek élénkíteni, amely némi megkönnyebbülést hozott az autógyártók és a kereskedők számára. A különféle segélyprogramok hatása 2009-ben érezhető volt a magyar piacon is. Összességében a kereskedők 18435 gépjárművet exportáltak, hogy fedezzék az újkeletű külföldi keresletet, amely 23%-os exportarányt jelentett. Magyarországon mindössze 60155 új autót vettek nyilvántartásba.

2009-ben az ügyfelek védelme érdekében a kormány és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) szigorította az új autók finanszírozására vonatkozó előírásokat. Új szabályokat vezettek be a pénzintézetek részéről a kereskedőknek fizetett jutalékok mértékét illetően, korlátozták a gépjármű hitelek futamidejét és összegét, valamint az alacsony kamatozású devizahitelek felvételének lehetőségét. A piacon konszolidációs folyamat zajlik, azaz csökken a kereskedők száma, néhány kereskedő viszont egyre nagyobb piaci részesedéshez jut. Mindez nem váratlan, viszont a folyamat felgyorsulni látszik.

Hazánkban nem volt megfelelő mozgástér a piac fellendítését célzó intézkedések bevezetésére. Az értékesített autók száma 2009 vége felé – még ha alacsony szinten is – stabilizálódni látszott, a negatív értékesítési trend megváltozása azonban még várat magára. A forint kedvezőtlen árfolyama magasabb importárakat eredményezett, amely tovább mérsékelte a háztartások fogyasztását. Ez a kedvezőtlen helyzet nem csak a magánszemélyek által támasztott keresletre gyakorolt hatást, hanem a flottaértékesítésekre, flotta finanszírozásra is.

A magyarországi autóvásárlók autóhitel felvétel helyett egyre inkább saját forrásból igyekeznek megoldani az autóvásárlást, ami a korlátozottan rendelkezésre álló finanszírozási lehetőségek fényében egyáltalán nem meglepő. Ezt igazolja az autólízing szerződések százalékos arányának jelentős visszaesése is. A jövő továbbra sem egyértelmű. Az importőrök, illetve kereskedők szervezetei már látnak némi fényt az alagút végén. Ők a piaci fellendülés kezdetét 2011 elejére prognosztizálják, ám várakozásaik szerint 2010 – megközelítőleg 60000 Magyarországon eladott és üzembe helyezett autóval – ismét szűkös esztendőnek bizonyult.

Csak néhány kereskedő próbált a szalonok számának növelésével, illetve márka portfóliójának bővítésével úrrá lenni a válságon. A fellendülés, amennyiben lesz ilyen, 2012 előtt nem várható. A közel 177000 eladott autót jegyző 2007-es értékesítési adatok megismétlődésére pedig semmiképp sem számítanak 2014 előtt. Ezen várakozásokat támasztja alá a gazdaság helyzet jelenlegi alakulása az Európai Unió néhány országában. A lakossági fogyasztás élénkítése érdekében az új magyar kormány jelezte a személyi jövedelemadó csökkentésére irányuló szándékát, ez azonban a rendelkezésre álló források és politikai döntések függvénye. Mindenesetre jelenleg nem egyértelmű, hogy mikor és milyen mértékű könnyítés lenne megvalósítható az adózásban. Összefoglalva elmondható, hogy a kis és közepes méretű kereskedők a túlélésért küzdenek. Az általuk követett stratégiák igen eltérőek: vannak, akik tevékenységük súlypontját a karbantartásra és javításra helyezték át, míg mások inkább a használt autó értékesítés és a használt autó hitel kihelyezésre összpontosítanak. Mindazonáltal egy trend világosan látszik: a hazai autókereskedők óvatosabbak és körültekintőbbek, mint valaha.

Beküldve:

CIB termékek

A CIB Bank a kilencvenes évek végéig, hasonlóan más hitelintézetekhez, kizárólag a vállalati ügyfelekre koncentrált. A kedvező gazdasági változások eredményezték azt a fajta nyitást a lakosság felé, ami 2001 óta tapasztalható.

A fogyasztási hitelek (személyi hitel, autóhitel, lakáshitel, jelzálog alapú hitel stb.) piacán még korántsem volt olyan kiélezett a verseny, mint a vállalti hitelpiacon. Felértékelődtek a lakossági ügyletek, bár a vállalati szféra még mindig nyereséges üzletág, az egyre élesedő verseny fokozatosan nyitásra kényszeríti a pénzügyi szereplőket, bankokat, pénzintézeteket. Az elmúlt években tovább erősödött a lakossági üzletág. A 2005-ös évben 70%-kal bővült a lakossági hitelek kihelyezése, míg a vállalati kihelyezések csak mérsékelten növekedtek. Számos új hiteltermék látott napvilágot, amelyek a lakosság igényeihez az évek múlásával, egyre jobban idomulnak. Ilyen például a bevásárlókártya, a rugalmas áruhitelek, CIB autóhitel és a gyorsan elérhető személyi kölcsönök.

Megmaradtak a jól megszokott megtakarítási lehetőségek, de új távlatok is nyíltak a befektetési jegyek és kötvények terén. Több hitelintézet is kínál kedvező lehetőségeket. A CIB Bank például a következőket kínálta: CIB Európa Részvény Alap, CIB Kincsem Kötvény Alap, CIB Indexkövető Részvény Alap, CIB Konvergencia Kötvény Alap.

Ezen felül, a fogyasztói szokások változása következtében az emberek mindinkább törekednek magasabb életszínvonal elérésére és a hitelintézetek ezt kihasználva olyan kiaknázatlan lehetőségeket találtak, amelyek nagy piaci potenciált jelentenek. Gondolok itt a lakossági hitelek terjesztésére, illetve a könnyen elérhető, vásárlást elősegítő termékekre, például a Lady Hitelkártyára, vagy Bevásárlókártyára, illetve áruvásárlás esetén későbbi részletfizetési lehetőséget kínáló áruhitelekre. A CIB az autóhitelek, autólízing területén is úttörőnek számít. A versenyben igyekszik mindenki valami különlegeset, valami nagyon kedvezőt nyújtani. Valamint a termékpaletta bővülése egyre jobban ösztönzi a fogyasztóközönséget vásárlásra.

A lakossági hitelezésben megkülönböztetünk klasszikus értelemben vett fedezet mellett nyújtott hiteleket, ahol a bank megköveteli a hitel adósától, hogy valamilyen tárgyi fedezetet vonjon be az ügyletbe. Ez a fedezet lehet lakóingatlan, építési telek, irodahelyiség, garázs, vagy autó, gépjármű, motor. A másik típus a fedezetlen hitelek, ahol a Bank nem kér ingatlant. Ez nem azt jelenti, hogy nincs fedezete az ügyletnek, hiszen ebben az esetben a “fedezet” az igénylő mindenkori jövedelme.

2004-ben jelentős növekedés volt látható a deviza alapú lakás- és fogyasztói hitelekben. A devizahitelek állománya fél év alatt 80%-kal nőtt, ezen belül a deviza alapú gépjármű hitelek állománya is megugrott. Ahol visszaesés tapasztalható, az a támogatott forint alapú hitelek állománya. Ennek egyik oka az volt, hogy szigorodtak a 2003-as évben az állami támogatások feltételei, másrészt számos makrogazdasági mutató kedvezőtlen alakulása – a magas deficit és a külkereskedelmi mérleg változása – is ezt eredményezte. A fogyasztási hiteleknél várhatóan marad az emelkedő tendencia, hiszen a fogyasztási kedv nem csökkent. Ami problémát jelenthet, az a háztartások megtakarításai. Az elmúlt években folyamatosan csökkennek a megtakarítások, és a lekötött betétek aránya is egyre kisebb. A biztosítások aránya viszont növekedett. Ez egyensúlytalansághoz vezethet. Bár a bankok, így a CIB Bank is, általában külföldi forrásokból szerzik be a fedezeteket, tehát a kockázati tényezők a bankok szempontjából nem változtak jelentősen, viszont a fogyasztók szemszögéből nagy veszélyforrást rejt a túlzott eladósodás.