Beküldve:

Lízing

A lízing felfogására egymástól eltérő definíciókat alkalmazhatunk. Az angol „lease” kifejezés elsődlegesen bérletet jelent. A hitelintézetek elsősorban saját pénzkihelyezéseikhez hasonlítják, tehát ezek szerint a lízing egy különleges finanszírozási forma. A szállító szempontjából, aki a lízing tárgyat eladja, de még inkább a lízingbe vevő szempontjából, aki a futamidő végén a tulajdonjogot megszerzi, a lízing speciális kereskedelmi eszköz.

A klasszikus közgazdasági értelmezés szerint a lízing olyan üzletfajta, amelynek során a lízingbe adó azzal a céllal vásárolja meg a lízingbe vevő által kiválasztott jószágot, hogy annak használatát a lízingbe vevőnek díjfizetés ellenében adott időre átengedje, egyben lehetőséget teremt számára, a futamidő lejáratával a jószág a tulajdonába menjen át.

A lízingügylet szereplői

A használati jog átengedésével a lízingbe vevő a használattal járó kockázatot is vállalja, de az ebből erdő haszonszerzés a vevőt illeti meg. Ennek megfelelően a lízingnek három fő szereplője van, a lízingbe adó, lízingbe vevő, és a szállító. Napjainkban a klasszikus lízing mellett több lízingfajta jelent meg, de alapvetően bármelyik levezethető az eredeti meghatározásból.

A lízing ügylet sémája:

A lízingügyletnek három vagy két szereplője lehet. Előfordul olyan konstrukció, ahol a kereskedő és a lízingcég különválik, máskor ez a két résztvevő ugyanaz. Az első esetben a kiválasztott lízingtárgyat a kereskedő ajánlotta fel, vagy a másodikban, az ügyfél által meghatározott lízingcég vásárolja meg, és a lízing ügylet a cég és az ügyfél között folytatódik. A lízingcégek jelentős részben bankok leányvállalatai, illetve autógyártók önálló pénzügyi szolgáltatói.

Melyek a lízing előnyei?

  • nagyobb értékű eszközt is megszerezhetünk úgy, hogy a teljes vételár kifizetése helyett havi lízingrészletet fizetünk, munkába állíthatjuk az eszközt és a működésével elérhető többlethaszonból a futamidő alatt saját maga termeli ki az árát
  • a technikai, műszaki változásokat követni tudjuk, folyamatosan hozzájutunk a legkorszerűbb eszközökhöz (akár egyik lízingügyletből átlépve egy újba)
  • adott fejlesztések pénzügyileg jól elkülöníthetőek, tervezhetőek és mérhetőek
  • a bankoknál hitelképtelennek minősített, valamint induló vállalkozások is finanszírozni tudják beruházásaikat

Lízingfajták

A lízingnek két alapvető fajtáját különböztetjük meg, a pénzügyi (finanszírozási), és az operatív (működési) lízinget. Az összes lízingtípus ezek valamilyen speciális változata, vagy átmenet a kettő között. A magyar jogszabály valójában az operatív lízinget nem nevesíti, ezért csak közgazdasági kategóriaként használjuk.

Pénzügyi lízing esetében a lízingbe adó a lízingbe vevő által megjelölt szállítótól, a vevő által kiválasztott jószágot megvásárolja, és neki díjfizetés ellenében határozott idejű használatra átadja. A fogalom nagyon hasonlít a klasszikus lízing értelmezéséhez (pénzügyi, és kockázati sajátosságai alapján hasonlít a hitelezéshez, illetve a beruházás finanszírozáshoz).

A lejárat után maradványértéken (jövőbeni értéke ebben az esetben jelképes) a lízingbe vevő megvásárolhatja. Erre a lízingre a teljes amortizáció jellemző, mert a felek a lízing futamidejét úgy választják meg, hogy azt teljesen le lehessen írni a költségekből (az amortizációs szabályoknak megfelelően).

Az operatív lízing közgazdasági értelemben azokat az ügyleteket jelenti, amikor a lízingbe adó a tulajdonában lévő jószágot a lízingbe vevőnek meghatározott időre díjfizetés ellenében használatra adja, de a futamidő lejártával köteles visszaszolgáltatnia a lízingbe adónak. Ebben az esetben nem kell a használatával járó összes költséget fizetnie, hanem megoszthatják a felek egymás között. A futamidő végeztével a lízingbe adó a lízingtárgyat újra lízingbe adhatja, vagy akár el is adhatja.

Az alapvető eltérés az előző lízingfajtától a lízingbe adó és a lízingbe vevő szándékában rejlik. Itt a lízingbe adó a lízing tárgy tulajdonjogát nem kívánja megszerezni, csak a használatára van szüksége.

A lízingtársaságok a lízinget lízingtárgyak szerint is csoportosíthatják:

  • Autólízing, géplízing
  • Ingatlanlízing
  • Export-, és importlízing
  • Különleges lízingfajták

A különleges lízingfajták felsorolásánál csak néhány alapvető típussal foglalkozunk:

Visszlízing

A direkt lízingnél a lízingbe adó egyben szállító is, ebben az esetben a lízingbe vevő a szállító. Tehát a visszlízing a visszhitelhez hasonló olyan konstrukció, amikor valaki valamilyen (saját) jószágát eladja egy lízingtársaságnak, majd azt azonnal lízingbe is veszi (likviditási problémák miatt szüksége van pénzeszközökre).

Allízing

A lízingügyletekbe is bekapcsolódhatnak bizonyos közvetítők. Ennek a különleges esete az allízing, amelynél a lízingbe vevő a lízingtárgyat továbbadja egy másik lízingbevevőnek. Természetesen az eredeti lízingbe adó beleegyezésével. Ezt a lízing fajtát refinanszírozási, vagy kockázat-megoszlási céllal alkalmazzák a gyakorlatban.

Szolgáltatási lízing

A szolgáltatási lízing nevében hordozza az ügylet lényegét: a lízingbe adó a szerződésben a lízingtárgy használatával kapcsolatban számos szolgáltatást magára vállal. A szolgáltatási lízing célja, hogy a lízingtárgy teljes fenntartását a lízingtársaság koordinálja. Ezért a szolgáltatásokért a lízingbe vevőnek nem kell közvetlenül fizetnie, ezt a lízingtársaság egyenlíti ki a partnerei felé. Ez a szolgáltatás egyáltalán nem drága a lízingbe vevőnek, mert a lízingtársaság a nagy forgalom miatt kedvezményeket kap (pl.: a gépjárművek lízingelése esetén ez általános gyakorlat).

Beküldve:

CASCO biztosítás

A CASCO biztosítási szerződés célja, hogy az elemi károk, az ún. saját hibás töréskárok, illetve a jármű ellopása esetén megtérüljön a tulajdonos kára.

A CASCO biztosítás a vagyonbiztosítás jellegzetes szabályai szerint épül fel, így most csak az attól eltérő, speciális vonásokat részletezzük. A CASCO biztosítás önkéntes biztosítás, a biztosítók saját elképzeléseik szerint alakítják ki a terméket, de miután ugyanarról a kockázati kárról van szó, a biztosítók termékei sok hasonlóságot mutatnak. Biztosított vagyontárgynak általában a jármű Eurotax-katalógus szerinti gyári széria-kivitelű alaptípusa minősül, kiegészítve a KRESZ által előírt tartozékokkal, valamint a biztonságot növelő utólagosan beépített tartozékokkal.

Szerződő: a jármű tulajdonosa, vagy más olyan személy, akinek a jármű megóvásához érdeke fűződik, vagy a szerződést a tulajdonos javára köti. A díjfizetési kötelezettség a szerződő felet terheli.

Biztosított: a jármű tulajdonosa, a biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult, ha a szerződésben nincs kedvezményezett megnevezve.

Kedvezményezett: ha a szerződésben kedvezményezett van megnevezve, a biztosító szolgáltatására ő jogosult, a káresemény időpontjában fennálló (kedvezményezett) joga erejéig.

Beküldve:

KGFB: a kárrendezés módja

A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (KGFB) legfőbb jellegzetessége, hogy a károsult közvetlenül is fordulhat a biztosítóhoz igénye érvényesítésével. A gyakorlatban ez úgy történik, hogy a baleset után a résztvevők kitöltik a kétlapos ún. Európai Baleseti bejelentőt, amelyben rögzítik mindkettőjük adatait, valamint röviden leírják a káresemény körülményeit. Ezek után mindkét fél kap egy példányt, és a károsult ezzel felkeresi a másik fél kötelező biztosítóját.

A kgfb-t szolgáltató biztosító szakemberei a sérült járművet lefotózzák, jegyzőkönyvben rögzítik a jármű állapotát, majd megállapítják, hogy a biztosított mennyiben hibás, és ennek megfelelően mekkora térítés nyújtható-e. Sok biztosító javítócégekkel megállapodást köt, és a javító a munka elvégzése után közvetlenül a biztosító felé számláz. Ennek az eljárásnak nagy előnye, hogy nem kell megelőlegezni a javítási költségeket.

Beküldve:

Autóhitel-átvállalás vs. autóhitel-kiváltás

Autós hirdetésekben gyakran olvashatjuk, hogy gépkocsi eladó hitelátvállalással, kezdő részlet nélkül, vagy minimális kezdőrészlettel. Mit is jelent ez valójában, s mi a különbség a hitelkiváltás és a hitelátvállalás között?

Rossz autóhitelAutóhitel-átvállaláskor gyakorlatilag egy meglévő hitelszerződés minden lényegi elemét változatlanul elfogadva, kizárólag az autóhitelt a későbbiekben fizetni szándékozó, ezzel együtt a hitel, vagy lízing lejártakor esedékese tulajdonos személye változik csak meg. Az autóhitel átvállalás első lépéseként hitelbírálat alá esünk, mint egy szokványos autóhitel esetén, hasonló dokumentumokat kell a finanszírozó elé juttatnunk. Ha a bírálat pozitív, szerződésmódosítási díj ellenében átírják a hitelszerződésben a nevünket – ez finanszírozó intézetenként eltérő nagyságú lehet. S egy kis okmányirodai, tulajdonjogot illető ügyintézésre is szükség lesz majd. Ne essünk kétségbe, erről minden bizonnyal bőséges felvilágosítást fogunk kapni hitelügyintézőnktől.

Hitelkiváltáskor nem csak a név, hanem sok esetben maga a hitelszerződés és a finanszírozó bank is változik. Hogyan is kell ezt érteni? Autóhitel kiváltás esetén új szerződést kötünk, új feltételekkel, új THM-mel és futamidővel. Általában egy új hitelszerződésnek kedvezőbbek a feltételei mind az idő előtti lezárást illetően, mind a kamatot tekintve. De megéri-e váltani?

Célszerű minden költséget tételesen összeírni. Tulajdonjog váltás mindkét esetben szóba jön, azaz számolni kell a vagyonszerzési illeték és az új forgalmi és törzskönyv kiállításának megfizetésével. Hitelkiváltáskor a korábbi hitelszerződés minden fennmaradó költségét és kamatát ki kell fizetni lezárási díjjal együtt. Ennek pontos összegéről az éppen aktuális finanszírozótól egy úgynevezett lezárási ajánlatot kell kérnünk, melyen egy pontos összeg szerepel, melyet ha befizetünk (vagy az új szerződés által megfinanszírozunk), akkor elengedik és lezárják a jelenlegi autóhitelt. Ennek mértéke deviza alapú autóhitelek esetén sajnos elég magas lehet. Sok esetben magasabb a pluszban fizetendő, mint hitelátvállalásnál a szerződésmódosítási díj.

Azonban nézzük át tételesen a lehetséges új és meglévő szerződés összes lehetséges terhét, hogy változhat-e a havi törlesztő, a futamidő, milyen fizetendőnk van még s mennyi ideig.

Sok esetben érdemesebb új szerződésre váltani a javuló feltételek miatt, még ha első ránézésre a pluszban ráfizetendő összeg magasnak is tűnhet.

Beküldve:

Önerő, autóhitel, esetleg autólízing?

Autóvásárlás előtt sokan eltöprengenek azon, hogy összerakják-e a szükséges összeget, s válasszanak régebbi, idősebb autót, vagy vegyenek fel autóhitelt, esetleg lízingeljék a választott járművet.

szervizAz a szomorú helyzet, hogy nagyon-nagyon ritka kivételtől eltekintve, aki túl öreg használt autót vásárol és heti 100 km-nél többet megy vele, legalábbis átlagosan használja, s az autó vagy leharcolt, vagy legalább 10 éves körüli, akkor elég sok pénzébe fog kerülni a folyamatos szerviz és fenntartás. Valami mindig javításra szorul, ha látjuk, ha nem. Beszakad a kipufogó, rohad a küszöb, kopottak a fékek, nem fog a kuplung, a “hozzáértő” szaki úgy cserélt bármily futómű alkatrészt, hogy nem végeztek utána futómű állítást, így olcsóbbra jött ki, azonban a kiizzadt új téli, vagy nyári gumi ennek fejében egyenetlenül kopott. Így nem árt eleve két garnitúra gumit vásárolni, hiszen a használt autók általában eleve használhatatlan gumiabroncsokkal kerülnek eladásra stb. Aki megteheti, igenis vegyen fel autóhitelt, s válassza az újabb, korszerű technikával megáldott, lehetőleg német műszaki alapokon nyugvó gépkocsit. A havonta jelentkező hibalista kifizetnivalóiból egy átlagos havi törlesztőrészlet is fizethető. Bőven futja belőle, s még marad is, s újabb, biztonságosabb, gazdaságosabb autót használunk.

Autóhitel, vagy autólízing között magánszemélyek esetén gyakorlatilag nincs különbség. Ha jócskán kedvezőbb havi részletekkel rendelkező lízing ajánlatot kapunk, ugyan olyan konstrukciójú hitelajánlat mellett, magánszemélyként bátran válasszuk a lízinget. A gyakorlati használatban nincs semmi különbség. Eladáskor lesz csak egy kis plusz macera vele, de egy megfelelő szakember, aki lehet akár a vevő hitelközvetítője is, vagy csak simán egy hitelközvetítő igénybevételével általában maximum csak egy nappal hosszabbodik meg az eladás ügyintézése.

Az online autóhitel kalkulátor használatával megközelítőleges képet kaphat róla, hogy a választott futamidő mellett mennyit kellene fizetnie havonta.

Ne tartsunk tőle, bátran válasszunk újabb, gazdaságosabb és nem utolsósorban biztonságosabb autót és inkább az autóhitel törlesztésére, mint szervizdíjra fizessünk a benzinen túl havonta.

Beküldve:

Autóhitel BAR-listásoknak

Az utóbbi időben egyre több helyen olvashatjuk a felhívást, hogy autóhitel BAR-listásoknak. Mi is ez a BAR-lista? Mit jelent pontosan? Az átlagember erről annyit tud, hogy a hitelezéssel van kapcsolatban, valami negatív lista, amin nem jó ha szerepelünk, főleg ha hitelhez szeretnénk jutni. Öntsünk tiszta vizet a pohárba!

BAR-lista, modern néven KHR-lista:

  • BAR:  Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszer
  • KHR : Központi Hitelinformációs Rendszer

Ezek volnának a rövidítések. Lényegében egy jogszabályok által formált rendszerről van szó, melyek a hitelelbírálást hivatottak segíteni a finanszírozó intézetek számára. Tehát nem csak negatív, hanem pozitív információval is bírhatnak. Mindenesetre sajnos ma Magyarországon a negatív BAR, az aktív és passzív BAR (KHR) listán való szereplés a gyakoribb.

Aktív a státuszunk, ha a BAR-listára kerülésünk oka, a hitel (nem feltétlenül autóhitel), ami miatt felkerültünk még nincsen teljes egészében kifizetve. Hitelről beszélünk leggyakrabban, ám ez nem csak hitelt jelenthet, hanem minden minimálbért meghaladó, 60-90 napon túlmutató tartozást – tehát akár egy vaskosabb telefonszámla miatt is felkerülhetünk BAR-listára.

Passzív a státuszunk a BAR-listára kerülés okát jelentő hitel/tartozás teljes kifizetése utáni 5 évben.

Ennyit a BAR listáról. A kérdés az, hogy vajon célszerű-e “rossz adósok” részére újabb hitelt biztosítani, újabb kockázatokat bevállalni. A gazdaság egyik legnagyobb mozgatórugója a hitel, ehhez kétség nem fér. Ha nincs megfelelő mennyiségű alaptőkénk, de van ötletünk, vagy tényleg csak egy alacsonyabb összeg hiányzik elképzelésünkhöz, a hitel jelentheti a megfelelő lökést, hogy beindítsuk, vagy vész esetén életben tartsuk egyébként jól működő vállalkozásunkat.

Jogos-e a bankok részéről egy ehhez hasonló adóslista fenntartása. Szabad-e egyetlen hibás lépésből a következő 5-6 évünket befolyásoló következményt levonniuk? Célszerű-e, jól járnak-e ezzel a döntéssel?

Beküldve:

Csökkenhetnek a lízingdíjak

Nem kérdés, hogy a XXI. század első nagy pénzügyi válságának egyik legnagyobb kárt szenvedett gazdasági szegmense az autóipar.

Neves gyártók adósodtak el, zártak be, vásárolták fel őket, de legalábbis szüneteltetni kényszerültek tevékenységüket. 2009-ben az újautó értékesítés mértéke 60%-kal esett.

Hogy milyen összefüggésben áll ez a hitelezéssel?

Autóhitel esetén, akár hitel, akár autólízing konstrukcióról beszélünk, a lízingdíjat (havi törlesztő) a futamidő lejártakor esedékes maradványérték jelentősen befolyásolja. A válság hatására a lakossági szektor kevesebb új autót vásárol. Viszont autóra továbbra is szükség van, volt és lesz: ergo várhatóan megnő a kereslet a használtautó piacon. A növekvő kereslet a piacgazdaságban felfelé húzza az árakat, s természetesen a várható árakat is. Tehát egy-egy lejárt vagy bedőlt autóhitel esetén a fedezetként szolgált autó maradványértéke a korábbinál magasabb lesz. Ezt a változást hamarosan a lízingcégeknek is figyelembe kell venniük.

Beküldve:

Kötelező gépjármű felelősségbiztosítás

Az utakon futó gépjárművek számának gyarapodó száma (amivel a balesetek, és káresemények száma is növekedett) indokolttá tette, hogy kötelezővé tegyék a felelősségbiztosítást. Az alapelv az, hogy a károkozó anyagi helyzetétől ne függjön a vétlen károsult kártalanítása, de a biztosítás ugyanúgy védi a károkozó érdekeit is, hiszen az ő anyagi helyzetét is megrendítheti egy nagyobb összegű károsodás esetén kifizetendő összeg – így jött létre a kötelező biztosítás.

Szerződéskötésre kötelezettek:

A kormányrendelet értelmében szerződéskötésre kötelezett: a gépjármű (személygépkocsi, teherautó, motorkerékpár stb.) tulajdonosa, illetve a gépjármű forgalmi engedélyébe bejegyzett üzembentartó. Nem lehet szerződő a gépjármű bérlője, használója stb. még abban az esetben sem, ha a bérleti szerződésben azt határozták meg, hogy a felelősségbiztosítási szerződés kötésének kötelezettsége a bérlőt, használót terheli. A biztosított az üzembentartó és a jármű mindenkori vezetője.

A KGFB szolgáltatása

A korábbi szabályok alapján a biztosító helytállási kötelezettsége korlátlan volt. A kormányrendelet 2001-től korlátozta a biztosítók kötelező helytállási kötelezettségét. Az egy káreseményből (az azonos időpontban és okból bekövetkező több kár is egy eseménynek számít) eredő dologi károkért a biztosítók 500 millió Ft maximális térítést fizetnek, míg az egy káreseményből eredő személyi sérülések esetén személyenként 300 millió Ft a maximális térítés.

A KGFB díja, a díjfizetés módja és gyakorisága

A díj megállapítására vonatkozó korábbi szabályok megváltoztak, a biztosítót a díj a kockázatviselés kezdetének napjától a kockázatviselés végének napjáig illeti meg.

A díjfizetés módja:

  • készpénz átutalási megbízás (csekk),
  • lakossági csoportos díjbeszedés (amikor a díj beszedésére a megbízást a biztosító, vagy az általa meghatalmazott jogi személy indítja el),
  • lakossági banki átutalás,
  • vállalkozói számláról történő banki átutalás.

A díjfizetés gyakorisága: a határozatlan időtartamra kötött szerződések esetén az – ügyfél választásától függően – a díjfizetés lehet: éves, féléves, negyedéves. Határozott időtartamra kötött szerződések díja a szerződéskötéskor egy összegben esedékes.

A forgalmi engedélyre nem kötelezett gépjárművek esetén a díj megfizetését a gépjárművön elhelyezett tanúsító jelzés mutatja, amely egyben a kötelező biztosítás meglétét is igazolja. Ennek hiányában a gépjármű közúti forgalomban nem vehet részt, rendszámot cserélni, műszaki vizsgára vinni stb. nem lehetséges.

Beküldve:

Autóeladási statisztikák 2010 elején

Az autópiac 2010-ben sem indult meg a növekedés útján, így a kereskedők, nepperek és márkakereskedők fekete évre számíthatnak.

Bár az általános várakozás szerint 2010 már a válságból kivezető év lett volna, tavaly év vége felé szakértők figyelmeztettek rá, hogy ebben az évben egyáltalán nem szabad csodát, hirtelen fellendülést várni – sőt valójában a válság akár mélyülhet is a tavalyi szinthez képest, hiszen a felhalmozódott problémák most kezdenek majd el a gazdaság minden területén hatni.

Az autóeladások az egész világon hihetetlen mértékben estek vissza 2009-ben 2008-hoz képest. Autógyárak táncoltak a csőd szélén, márkákat szüntettek meg – mondhatnánk azt is, végre tisztult a piac, és csak az maradt életben, aki ezt valóban megérdemli. Azonban sajnos világszerte százezrek élete ment tönkre, miután kirúgták őket. Az autógyártás az építőiparhoz hasonlóan megszenvedte a válságot. Igaz, hogy egy bizonyos kategória fölött nem. A magyar Audi-gyár például egy időre leállt ugyan, de manapság már ugyanannyi autót gyártanak, mint korábban. Egy bizonyos vagyoni helyzet fölött a válság nem éreztette annyira a hatását.

Nem véletlen, hogy például a Suzuki hihetetlen visszaesést volt kénytelen elkönyvelni: alacsony árfekvésű autóik nem fogytak, hiszen éppen azokat a kispénzű vásárlókat érintett a legjobban a válság, akikre a Suzuki koncentrált. Nem lehet véletlen az sem, hogy éppen a Dacia hazájában, Romániában volt a legdurvább a visszaesés: 63%-kal kevesebb autót adtak el, mint 2008 tavaszán, tehát még a válság előtt. Bulgária nagyjából hasonló adatokkal „büszkélkedhet”, és sajnos hazánk is ismét a lista végén szerepel, mint szinte mindenben, bármilyen statisztikát nézünk: nálunk 58%-kal esett vissza az új autó eladások száma.

Az EU országaiban is háromnegyed annyi autót adnak csak el, mint két évvel ezelőtt, és ebben a viszonylag enyhe visszaesésben is nagy a szerepe az olasz és a francia roncsprémiumnak. Németországban például már nincs ilyen prémium, mert az állam tavaly ősszel megszüntette a roncsprogramot. Meg is lett az eredménye: a felfutás után idén ismét nagy visszaesést mutatnak a számok: csaknem 30%-kal kevesebb autó fogyott az év elején, mint két évvel korábban.

Természetesen nem arról beszélünk, hogy mindig mindennek nőnie kell, hiszen ez irreális elvárás. Aki egyszer vett egy autót, autóhitel felvételével pláne, az sok-sok évig nem fog másikat beszerezni, ráadásul a lakosság lélekszámának fogyása, az elöregedés szintén nem kedvez a fogyasztói társadalom urai által elképzelt forgatókönyveknek. A folyamatos növekedés ostobaság, legfeljebb fenntartásról lehet szó. Persze a 60%-os visszaesés nem természetes, de amikor ezekről a számokról hallunk, akkor mindig úgy kezeljük azokat, hogy ha nincs bővülés, már az is elfogadható eredmény.

Beküldve:

Spekulatív vállalati kötvény

A válság óta nem látott ütemben bővül az ún. bóvlikötvények piaca. A más néven spekulatívnak is nevezett kategóriába azokat a vállalati kötvényeket sorolják, amelyek minősítése a Standard & Poor’s-nál BBB-, a Moody’s-nál pedig Baa3 alatt van.

Márciusban a Bloomberg adatai szerint eddig összesen 24,2 milliárd dollárnyi ilyen besorolású vállalati kötvényt bocsátottak ki világszerte a cégek, erre 2007 júniusa óta nem volt példa. A bővülés igen markáns a múlt hónaphoz képest, februárban ugyanis 16,2 milliárd dollárt tett ki a volumen. A márciusi hitelpapírok mögött olyan cégek állnak, mint a második legnagyobb francia autógyár, a Renault vagy a U.S. Steel. A befektetők egyre szívesebben vásárolják ezeket a papírokat, ahogy a gazdaság állapota javul.

„A néhány hónappal ezelőttinél lényegesen derűlátóbb a piac, és hajlandó többet kockáztatni a nagyobb hozam reményében” – mondja Paul Owens, a Liontrust Investment Services kötvényelemzője, aki szerint a gyorsjelentési szezonban publikált jó vállalati eredmények is hozzájárulnak ahhoz, hogy egyre kelendőbbek a hitelpapírok. Az MSCI World indexben szereplő cégek a Bloomberg felmérése szerint 9 százalékkal teljesítették túl az elemzői várakozásokat. Bár a bóvlikötvények zömét az Egyesült Államokban bocsátják ki, a Barclays frissen módosított előrejelzése szerint Európában is rekordra kell készülni az idén. A brit pénzügyi csoport 45 milliárd eurónyi kibocsátást prognosztizál a kontinensen, ez több mint a harmadával nagyobb a tavalyi 33 milliárd eurónyinál. „Mostanában kevés a lejárat, ezért nincsenek csődök.

A kötvények és szindikált hitelek nagy tömegben 2011-2012-ben járnak le” – magyarázza Büki András, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója. A szakember szerint ez egyúttal azt is jelenti, hogy két-három év múlva, amikor meg kell újítani a lejáró adósságokat, a kibocsátó cégek nehéz helyzetbe kerülhetnek. Az amerikai és az európai spekulatív kategóriás hitelpapíroktól az OTP szakértője nem is vár jó teljesítményt a közeljövőben, és a feltörekvő piaci kötvények kilátásai sem biztatók. Utóbbi értékpapírok ugyan fundamentálisan jobbak a fejlett piaciaknál, de ha megindul egy eladási hullám a fejlett világban, ezek hozama is újra emelkedni kezdhet.