Beküldve:

Honda Civic hibrid

A Honda 2006-ban kezdte az új négyajtós Civic hazai forgalmazását. Ezzel együtt az itthon eddig nem árusított hibridmodell is beszivárgott a magyar piacra.

A Toyota Priusszal ellentétben a hibrid Honda nem önálló típus, hanem egy olyan Civic, amelyben az 1,3 literes, 95 lóerős benzinmotornak egy húsz lóerős villanymotor segít a jobb menetteljesítmények, valamint a gazdaságos és környezetbarát működés elérésében.  A Civic Hybrid tehát műszaki felépítésében is eltér a Priustól, amit a benzinmotorhoz csatlakozó, valódi fokozatmentes automatikus sebességváltó is mutat. A Japánból érkezett Civic Hybrid külsőre szinte csak az eltérő keréktárcsákban különbözik a Törökországban készülő négyajtós testvéreitől. A műszerfalon a plusz műszerek árulkodnak, míg a hátsó ülések mögött rejtőző akkumulátorok nemcsak a csomagtartó méretét csökkentik valamelyest, de bővítését is megakadályozzák. A tengelyirányban is állítható kormánykerék és a kiváló első ülések nagyon jó vezetési pozíciót eredményeznek. A futómű kissé feszes, az utastér zörejmentes, csendes, csupán magas fordulaton tolakodik be a motor zaja. Az amúgy sem vérpezsdítő menetteljesítményeket még rosszabbnak érezzük a fokozatmentes váltó miatt, s a gázpedál mélyebbre nyomása a fogyasztást is hátrányosan befolyásolja. Nekünk kíméletes autózással sem sikerült a gyári fogyasztást elérnünk, de a bő 5,5 literes érték sem rossz egy ekkora, automatikus váltós autótól. A városi átlag viszont talán még jobb lenne, ha üresben nem indulna be feleslegesen a benzinmotor. Amennyiben kiválasztott magának egy jó állapotú, használt Honda Civic hibrid autót, a használtautó hitel kalkulátor segítségével kiszámolhatja, mekkora várható törlesztőrészlet mellett finanszíroztathatná a gépkocsit. Az autó felszereltsége gazdag, a függönylégzsák, a menetstabilizáló és a sebességrögzítő berendezés is alapáron járt. Csupán a metálfényezés és a bőrkárpitozás volt feláras.

Beküldve:

Gödörben az autólízing piac

A legújabb lakossági lízingpiaci számok azt mutatják, hogy 2011-ben tovább romolva a 100 mrd Ft-os lélektani határ alá csökkent a gépjármű lízing piac éves eredménye.

Szakértők szerint a visszaesés okát elsősorban a használtautó finanszírozás 2011-es, mintegy 20%-os visszaesésében kell keresnünk, amely a tavalyi esztendő második felében gyorsuló tendenciát mutatott. Ami az új autó finanszírozást illeti, nem volt visszaesés az azt megelőzőévhez képest, a flottafinanszírozásban pedig egyenesen növekedés volt megfigyelhető, olyannyira, hogy a teljes gépjármű finanszírozási palettában 34%-ra nőtt az ágazat súlya. A növekedést jól mutatja az is, hogy 2008-ban még mindösszesen 9,5-10% volt a flottafinanszírozás részesedése.

Jó hír és egyben lehetőség lehet a vállalkozásoknak a 2012-es autólízing piaci termékek köréből a nyíltvégű pénzügyi lízing. Az új ÁFA-törvénynek köszönhetően a nyíltvégű pénzügyi lízing havi törlesztőrészletének ÁFA-tartalma 2012. január 1-jétől kezdődően levonhatóvá vált. A nyíltvégű pénzügyi lízing az autófinanszírozásban várhatóan fel fogja gyorsítani a vállalatok gépjárműparkjának felfrissítését, amely természetesen nem csak a finanszírozási ágazatnak tesz jót, hanem a gépjármű értékesítésnek is. Fontos tudni, hogy az ÁFA levonhatósága csak az autólízing igénybevételekor érvényes, készpénzes autóvásárláskor nem érvényesíthető.

Összességében elmondható 2012 elején, hogy a lakosság gépjárművásárlási, és autóhitel felvételi kedve még mindig súlyos recesszióban van s egyelőre a közeli kilátások sem túl jók.

Beküldve:

Autólízing, gépjármű lízing

A lízing mint finanszírozási forma először a XX. század második felében jelent meg az USÁ-ban: a beruházásokhoz szükséges tőke hiánya hívta életre. Ez a finanszírozási konstrukció azzal csökkentette a pénzügyi szervezetek kockázatát, hogy a lízingtárgy (ingatlan, autó, egyéb gépjármű stb.) az ő tulajdonukban maradt, viszont a lízingtárggyal kapcsolatos kockázatokat és a felmerülő költségeket a lízingbe vevő viselte.

A lízing szó az angol “to lease” igéből származik, amely (haszon) bérbevételt, -bérbeadást jelent. Nyugat-Európa a hetvenes években vette át ezt a kifejezést, majd elterjedt az egész világon.

Próbálták magyarítani a szót (pl. “vétel-bérlet”), de egyik szóalkotási kísérlet sem adta vissza igazán a szó jelentését. A lízing fogalmára sem alakult ki általános meghatározás, mindenki másképp definiálja attól függően, hogy a lízing melyik jellemzőjét kívánja kiemelni.

A lízing olyan haszonbérleti szerződés, amelynek keretében a bérlő valamely beruházási jószágot vagy tartós fogyasztási cikket használati célból bérbe vesz, anélkül, hogy a berendezést megvásárolná.

A lízingszerződés olyan határozott időre szóló szerződés, amely alapján a lízingbevevő – vagyontárgy, vagyoni értékű jog – többnyire gépek, gépjárművek, berendezések birtoklására, használatára és az üzemeltetésük révén elérhető haszon szedésére jogosult, díj fizetése és a tulajdonost terhelő kötelezettségek átvállalása fejében.

A klasszikus autólízing értelmezés szerint az autólízing a bérletnek olyan speciális változata (tartósbérlet), ahol a bérbe adó a bérlő igényeinek megfelelő speciális eszközt (autót, motorkerékpárt vagy kistehergépkocsit) úgy adta bérbe, hogy lehetőséget teremtett annak megvásárlására az amortizációs idő lejártával, a bérbe adott tárgy könyv szerinti elértéktelenedésekor.

A használati jog átengedésével a lízingbeadó átadja a lízingbevevőnek a használattal járó kockázatokat is, de a gépjármű lízing tárgy használatából adódó haszonszerzés is a lízingbevevőt illeti meg. Ennek megfelelően az autólízingnek 3 fő szereplője van, a lízingbe adó, a lízingbe vevő és a szállító.

A klasszikus közgazdasági értelmezés szerint a lízing olyan üzletfajta, amelynek során a lízingbeadó azzal a céllal vásárolja meg a lízingbevevő által kiválasztott jószágot – autó, motor, kishaszongépjármű, hogy annak használatát a lízingbevevőnek díjfizetés ellenében adott időre átengedje, egyben lehetőséget teremt számára, hogy a szerződésben meghatározott futamidő lejártával a jószág a tulajdonába menjen át.

A gépjármű hitel vagy más néven autóhitel és a gépjármű lízing közötti alapvető különbség, hogy míg a gépjármű hitel esetén a jármű tulajdonosa a hitel felvevője lesz, addig a gépjármű lízing konstrukció választásakor a lízingcég lesz a gépkocsi törzskönyvében bejegyzett tulajdonos. Bármelyik megoldást is választaná, az autóhitel kalkulátor és az autólízing kalkulátor használata minden esetben indokolt a megalapozott döntéshez, összehasonlításokhoz.

Beküldve:

Kártérítési ügyvéd kiválasztása baleset miatt

A kártérítésre is sokszor igaz az a megállapítás, hogy csak azt a dolgok kapjuk meg az élettől, amit kérünk. Ha nem kérdezünk, nem kapunk választ; ha nem megyünk előre, egy helyben maradunk…

És ha nem teszünk a jogosan járó kártérítésért, akkor azt nem tudjuk realizálni, és az bizony lényegében veszteség számunkra. Az ugyanis, akit kár ért, nemcsak jogosan, hanem ésszerű okokból is kérvényezi azt, hogy a lehető legrövidebb úton kártalanítsák. Egy ingatlanban, gépkocsiban keletkezett kár amellett, hogy bosszankodásra ad okot, még komoly költségekkel is jár; hasonló igaz a személyi sérülésre is.

Ha az autónk, amivel addig munkába jártunk, vagy munkánkat végeztük, szervizbe kerül, az nem mást jelent, mint bevételkiesést; ha eltörjük a kezünket, és ezért hosszú ideig tartó lábadozásra kényszerülünk, az ugyancsak bevételkiesés. Egy kártérítést ezért sem vehetünk félvállról, és fontos, hogy a biztosítás és kárrendezés útveszőjében szakértő és felelősségteljes segítséget kapjunk.

Az ilyen segítséget egy ügyvédtől remélhetjük, aki ismeri a területet, és képes empatikusan átlátni, hogy mire van szüksége a károsultnak, és hogy milyen keretek között van lehetősége kárainak rendezésére. Egy kártérítési ügyvéd kiválasztása fontos pont lehet egy kárrendezési ügyben, ezért nem szabad félvállról venni. Egy kártérítési ügyvéd azért kiváló választás egy ilyen kényes ügyhöz, mert átlátja a folyamatokat és ismeri a kárrendezés szövevényes világát, ezért úgy képviseli ügyfeleit, ahogy azok a legjobban szeretnék: eredményesen.

Beküldve:

Áruházi vagy gyártói autótakaró ponyvát válasszunk inkább?

Vajon érdemes-e spórolnunk gépjárművünk takaróponyváján? Szükséges-e egyáltalán védeni motorkerékpárunkat, személyautónkat?

Mind a tűző napsütés, mind a rekkenő hőség avagy a jég, a fagy okozta megpróbáltatások ellen megfelelő védelem lehet egy autótakaró ponyva. Védi a fényezést, védi a festékréteget a mikrosérülések ellen, melegen, fagymentesen tartja gépkocsinkat. Nyáron pedig segítségével megóvhatjuk a gépjármű eredeti színét, természetesen ide értve a szélvédő alatt található műszerfal és kárpitelemek gyárival megegyező élénk színeit.

Az autót, motorkerékpárt érdemes letakarni rosszabb időjárás esetén, de akár csak egy-egy éjjelre is. Ám mindenképpen ajánlatos a használata, ha hosszabb időre szeretnénk félretenni, használaton kívül helyezni.

A Nap káros sugarai ellen az olcsóbb árfekvésű, különböző szuper- és hipermarketek által kínált takaróponyvák is védnek, bár ezek lényegesen könnyebben szakadnak, hamarabb elhasználódnak, ráadásul javításuk, tisztításuk is komoly nehézségekbe ütközik. Féltve őrzött gépjárműveknél mindenképpen válasszon ponyva gyártó által készített ponyvát.

Hogy mi a legfőbb előnye áruházi versenytársaival szemben?

A ponyva készítő egyedi méretre szabja a ponyvát, mely tökéletesen illeszkedik az autó vagy a motorkerékpár karosszériájára. Ez a ponyva akár áttetsző is lehet, ha nem eltakarni, csak óvni szeretnénk vele a gépkocsit. Könnyebben tisztítható és javítható, ráadásul lényegesen hosszabb garanciaidőt kapunk mellé, hiszen a felhasznált anyag tartósabb. Szövettel átszőtt, szöveterősítésű PVC-t használnak alapanyagként. A kívánt eredménytől függően különböző vastagságból készítik el. Az ily módon készült takaróponyva anyaga nem a régi baromfitáp zsákjához hasonlítható, mely a gyakorlatban mindent csinál csak épp nem véd megfelelően egy kiadós jégesőtől.

Ha félti értékeit, de nincs módja egy mobilgarázst építtetni, vagy egyszerűen csak mobilis, könnyen felállítható védelmet szeretne, mindenképpen készíttessen egyedi autótakaró ponyvát.

Beküldve:

Merkantil autóhitelek

A Merkantil Bank 1988 jött létre a Kereskedelmi és Hitelbank leánybankjaként. Eleinte váltóleszámítolással, faktoringgal és lízinggel foglalkozott, azonban 1991-től a Merkantil Car Zrt. lízingszolgáltatással jelent meg a gépjármű-finanszírozás piacán, sőt rögtön a következő évben elsőként Magyarországon a bank konstrukcióinak segítségével részletre is lehetett autót vásárolni, ekkor kötötték az első Merkantil autóhitel szerződést. A sikeres bankot 1996-ban privatizálták, a vevő az OTP lett, amely teljes egészében bekebelezte a bankot, azonban nem szüntette meg azt, sőt nevét is megtartotta.

A Merkantil Bank ezután tovább tudta növelni szerepét a gépjármű-finanszírozásban, a Merkantil autóhitel meglehetősen nagy népszerűségre tett szert. A bank elsősorban a kereskedők és a vásárlók igényeit figyelve bővítette és formálta termékskáláját. A bank folyamatosan növekedve pénzügyi szolgáltató csoporttá nőtte ki magát, és leányvállalatai révén személygépkocsi-kölcsönt, pénzügyi lízinget – Merkantil autólízing – és tartós bérletet is kínál a kereskedőknek és a vásárlóknak.

További bővítést jelentett, amikor 2001-ben a bank beszállt az ingatlanfinanszírozásba is. Mivel a Merkantil mögött az OTP áll, a legnagyobb magyar pénzintézettel szorosra fűzték kapcsolatukat, és az ebből származó előnyöket ügyfeleik is érezhetik.

Beküldve:

Az autóhitelek THM-jéről

A legtöbb embert könnyen megtéveszthetik a reklámok, hiszen a hitellehetőségek hirdetéseinél csak a kamatot vagy a gyors hitelbírálatot nézik. Nincsenek tisztában azzal, hogy a kamat mellett más költségeket is kell fizetni.

Ugyanakkor csupán a kamat vizsgálata csalóka eredményt adhat, hiszen például a 0 %-os kamatú hiteleket sem adják általában ingyen, ilyenkor többnyire magas kezelési költséget kell fizetni. Az igazi iránytű tehát nem a kamat, hanem a THM, azaz a teljes hiteldíj mutató, amelyet három hónapnál hosszabb futamidejű kölcsönök esetén kell feltüntetni, vagyis az autóhitelek esetében mindenképpen fel kell tüntetni. Ez a százalékos érték, mint ahogy a neve is jelzi a hitel, autóhitel teljes díját mutatja meg, azaz gyakorlatilag minden olyan költség benne foglaltatik, amit a banknak kell fizetnünk. A THM-et nem csak a fogyasztási kölcsönöknél, hanem valamennyi lakossági kölcsönnél, így az autóhitelek és a lakáshitelek esetében is alkalmazni kell.

Milyen költséget tartalmaz a THM?

  • a kamatot,
  • a kezelési költséget,
  • a hitelbírálati díjat,
  • az értékbecslési díjat és
  • lakásépítéseknél a helyszíni szemlék díját.

Ugyanakkor a THM nem tartalmazza:

  • a késedelmi kamatot,
  • a hitel futamideje meghosszabbításának költségét,
  • az egyéb olyan fizetési kötelezettséget, amely a szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származik,
  • a biztosítási és garanciadíjakat, valamint
  • az átutalási díjakat.

A THM-et elsősorban a hirdetéseken láthatjuk, gyakran tól-ig értékként (pl. THM: 15,49-22,57 %), hiszen egy adott hitelfajtánál a hitelösszeg, a futamidő és egyéb tényezők függvényében eltérhet a konkrét THM. Az egyedi autóhitel szerződésünkben azonban már csak a pontosan kiszámolt, kizárólag a mi hitelünkre vonatkozó THM-mel találkozhatunk. A THM egyéves időszakra vetített érték.

Nagyon fontos, hogy a kölcsön feltételeit ne csak a THM-ek alapján ítéljük meg, hanem tegyük mérlegre törlesztőképességünket is, vagyis azt, megfelelően fogjuk-e majd tudni fizetni a kölcsön részleteit több hónapon vagy éveken keresztül.

A havi törlesztő részlet nagysága általában függ a forint és az adott deviza – általában az euró vagy a svájci frank – egymáshoz viszonyított árfolyamától. Ha gyengül a forint ezekhez a devizákhoz képest, akkor emelkedik a részlet. Márpedig a devizák egymáshoz viszonyított árfolyamát szinte lehetetlen pontosan előrevetíteni.

Az állam közvetve “biztosíthatja”, vagy legalábbis mérsékelheti a polgárai által felvett hitelek kockázatát. Mégpedig úgy, hogy átlátható és kiszámítható költségvetési politikát folytat, így legalább saját hatáskörében nem veszélyezteti polgárai gazdasági döntéseit.

Az árverseny nyertesei mindig azok a finanszírozók lesznek, akik az anyabanktól minél alacsonyabb refinanszírozási kamatlábbal kapják meg a kihelyezhető pénzeszközöket. Ilyen a Merkantil és a Lombard, viszonylag kedvező feltételekkel kapja a K & H, és a CIB is, ezáltal valamelyest kedvezőbb lehet, míg mások komoly árazási nehézségekbe és versenyhátrányba kerülhetnek.

Az importőri finanszírozók árazása a legkedvezőtlenebb, amit a jutalékszint csökkentésével és támogatott akcióikkal próbálnak ellensúlyozni. Ezzel azonban sértik a kereskedőik érdekeit. Ugyanakkora THM-nél egy a vevők számára kecsegtetően alacsony THM-mel, valamint a importőri finanszírozó kevesebb jutalékot tud adni, mint egy banki finanszírozó. Az importőri finanszírozók – mivel a termékárazásuk rosszabb, mint a banki finanszírozóké – valamilyen más szolgáltatással próbálják azt ebből fakadó piaci hátrányukat csökkenteni. Ilyen például a kamatmentes készletautó-finanszírozás és a különböző támogatott autóhitelek.

A kormány döntése értelmében 2008. februártól már csak konkrét teljes hiteldíj mutatókat tüntethetnek fel a bankok hirdetményeikben, vagyis nem alkalmazhatják azt a mai gyakorlatot, hogy a THM például 25-39 százalék.

A rendeletmódosítás bevezet egy egységes formulát, amire ki kell számolni a THM-et. Amennyiben a hitel tőkéjének vagy egy részének fedezésére biztosítási termék vagy lakás-elő takarékosság szolgál, e szolgáltatások alapján történő befizetéseket is figyelembe kell venni a THM ill. autóhitel THM meghatározásakor. Ez biztosítja, hogy minden költséget, díjat figyelembe lehessen venni, amikor az ügyfelek az egyes hitelintézetek ajánlatait összevetik. A könnyebb összehasonlíthatóságot szolgálja az is, hogy a rendelet rögzíti, milyen összegre és milyen időtávra kell a THM-et meghatározni. Lakás-takarékpénztáraknál ez 1 millió forint kölcsönösszegre ötéves futamidővel történik. Más pénzügyi intézményeknél 5 millió forint kölcsönösszegre húszéves futamidővel kell megadni a mutatót. 1 millió forintos összeghatárig nyújtott hitelnél a THM-et 500 ezer forint kölcsönösszegre hároméves futamidővel adják meg. 1 millió feletti hitelnél a mutatót 1 millió forintos kölcsönösszegre ötéves futamidővel kell meghatározni. Fontos változás az is, hogy ha valamely pénzintézet akciós kamattal hirdet betétet, illetve kedvezményes feltételekkel kínál hitelkártyákat, akkor a nem kedvezményes időszakban alkalmazott mutatókat is fel kell tüntetni.

Beküldve:

Piaci tendenciák az autókereskedelemben

2008-ban már érzékelhető volt a gazdasági visszaesés; a pénzügyi válság a termelő ágazatokba is begyűrűzött. A legsúlyosabb csapást kétségkívül az autóiparnak kellett elszenvednie.

Az értékesített autók számának csökkenése azonban nem állt meg 2008 végén, hanem tovább folytatódott 2009-ben is. A 2009-ben értékesített 78590 személygépkocsi jelentős, mintegy 50%-os visszaesést jelentett az azt megelőző évhez képest. A válság hatásainak enyhítése érdekében az egyes országok kormányai programokat dolgoztak ki az ágazat megsegítésére. Az új autók, ezzel együtt az új autó hitel piacát egész Európában mesterségesen igyekeztek élénkíteni, amely némi megkönnyebbülést hozott az autógyártók és a kereskedők számára. A különféle segélyprogramok hatása 2009-ben érezhető volt a magyar piacon is. Összességében a kereskedők 18435 gépjárművet exportáltak, hogy fedezzék az újkeletű külföldi keresletet, amely 23%-os exportarányt jelentett. Magyarországon mindössze 60155 új autót vettek nyilvántartásba.

2009-ben az ügyfelek védelme érdekében a kormány és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) szigorította az új autók finanszírozására vonatkozó előírásokat. Új szabályokat vezettek be a pénzintézetek részéről a kereskedőknek fizetett jutalékok mértékét illetően, korlátozták a gépjármű hitelek futamidejét és összegét, valamint az alacsony kamatozású devizahitelek felvételének lehetőségét. A piacon konszolidációs folyamat zajlik, azaz csökken a kereskedők száma, néhány kereskedő viszont egyre nagyobb piaci részesedéshez jut. Mindez nem váratlan, viszont a folyamat felgyorsulni látszik.

Hazánkban nem volt megfelelő mozgástér a piac fellendítését célzó intézkedések bevezetésére. Az értékesített autók száma 2009 vége felé – még ha alacsony szinten is – stabilizálódni látszott, a negatív értékesítési trend megváltozása azonban még várat magára. A forint kedvezőtlen árfolyama magasabb importárakat eredményezett, amely tovább mérsékelte a háztartások fogyasztását. Ez a kedvezőtlen helyzet nem csak a magánszemélyek által támasztott keresletre gyakorolt hatást, hanem a flottaértékesítésekre, flotta finanszírozásra is.

A magyarországi autóvásárlók autóhitel felvétel helyett egyre inkább saját forrásból igyekeznek megoldani az autóvásárlást, ami a korlátozottan rendelkezésre álló finanszírozási lehetőségek fényében egyáltalán nem meglepő. Ezt igazolja az autólízing szerződések százalékos arányának jelentős visszaesése is. A jövő továbbra sem egyértelmű. Az importőrök, illetve kereskedők szervezetei már látnak némi fényt az alagút végén. Ők a piaci fellendülés kezdetét 2011 elejére prognosztizálják, ám várakozásaik szerint 2010 – megközelítőleg 60000 Magyarországon eladott és üzembe helyezett autóval – ismét szűkös esztendőnek bizonyult.

Csak néhány kereskedő próbált a szalonok számának növelésével, illetve márka portfóliójának bővítésével úrrá lenni a válságon. A fellendülés, amennyiben lesz ilyen, 2012 előtt nem várható. A közel 177000 eladott autót jegyző 2007-es értékesítési adatok megismétlődésére pedig semmiképp sem számítanak 2014 előtt. Ezen várakozásokat támasztja alá a gazdaság helyzet jelenlegi alakulása az Európai Unió néhány országában. A lakossági fogyasztás élénkítése érdekében az új magyar kormány jelezte a személyi jövedelemadó csökkentésére irányuló szándékát, ez azonban a rendelkezésre álló források és politikai döntések függvénye. Mindenesetre jelenleg nem egyértelmű, hogy mikor és milyen mértékű könnyítés lenne megvalósítható az adózásban. Összefoglalva elmondható, hogy a kis és közepes méretű kereskedők a túlélésért küzdenek. Az általuk követett stratégiák igen eltérőek: vannak, akik tevékenységük súlypontját a karbantartásra és javításra helyezték át, míg mások inkább a használt autó értékesítés és a használt autó hitel kihelyezésre összpontosítanak. Mindazonáltal egy trend világosan látszik: a hazai autókereskedők óvatosabbak és körültekintőbbek, mint valaha.

Beküldve:

A hitelválság az autókereskedelem szempontjából

A pénzügyi válság idején a detroiti hármak a gyors változások korszakát élték meg, amely jelentős hatást gyakorolt pénzügyi erőforrásaikra, mialatt a gépjármű értékesítések lelassulása, amely kezdődött Észak-Amerikában, majd elérte Európát és a világ többi részét is a rákövetkező fél év folyamán.

A hitelválság tehát a lehető legrosszabbkor érte az autókereskedelmi ágazatot, amely már eleve jelentős lelassulással szembesült. Magyarországon a személygépkocsi és használt autó hitel piacon néhány éve már látszottak a hanyatlás jelei, 2007-ben 5,8%-kal csökkent az új autók értékesítése. A 2008-as kilátások eleve meglehetősen pesszimisták voltak és a világméretű pénzügyi, gazdasági válság csak tovább rontotta a képet.

Az autóhitel piacokon október folyamán tapasztalt zűrzavar jó ideig éreztette hatását, azonban már a korai jelek is azt mutatják, hogy számottevő csökkenést eredményezett világszerte az értékesítésben. Ez így volt mindaddig, amíg a fogyasztók nem jutnak újra autóhitelekhez a pénzintézetektől, illetve a vállalati ügyfelek nem kezdenek el hinni abban, hogy vállalkozásuk kilábalt a válság mélypontjáról. Mivel a gépjármű ipar globális, az Észak-Amerikában és Nyugat-Európában a piacokra ható problémák egész biztosan kihatnak a közép-európai, illetve a magyar piacra is.

Ennek ellenére a magyar piacon az utóbbi években bekövetkezett csökkenés inkább hazai eredetű, mint a nemzetközi fejlemények következménye. A kormány figyelmének középpontjában a költségvetési hiány csökkentése állt, amely egyaránt negatívan hatott a GDP-növekedésre és a magáncélú fogyasztásra. A magánháztartások fizetőképes kereslete 3,5%-kal csökkent 2007-ben és 2008-ban további visszaesése volt várható. Sőt, mi több, 2008 harmadik negyedévében helyezték forgalomba az ezredforduló óta a legkevesebb új személyautót, és ez az arány tovább romlott 2008. negyedik negyedévében. Másfelől még mindig akadt néhány pozitív tényező, amely segített lendületbe hozni az új autó értékesítést, és ezáltal újra elérni a 2008 elején prognosztizált 200000 darabos eladást.

Magyarországon az autósűrűség még mindig elmarad a térség más országaiban mérhetőtől. Hazánkban 316 személygépkocsi jut 1000 lakosra, míg ez az arány Lengyelországban 338, sőt, Csehországban 404 (2006-os adat). A fejenkénti GDP-hez viszonyítva Magyarországon még mindig olcsóbbak az új autók, mint a térség más piacain. Ráadásul az országban az autóértékesítési trend elmozdulást mutat a kis kategóriájú járművektől a közép-, vagy akár a luxuskategória irányában, ami lehetőséget teremt az autókereskedők számára a magasabb árrések kialakítására. Az olyan luxusmárkák, mint például a BMW, vagy a Mercedes-Benz körülbelül 20%-os értékesítés növekedést könyvelhettek el 2008 első három negyedévében 2007 azonos időszakához képest. A közelmúlt eseményeinek fényében nehéz megjósolni, hogy a közeljövő mit hoz az autóértékesítési eredmények terén. A legkevésbé ismert tényező a forint árfolyama. A nemzeti valuta fluktuációja lehetetlenné tesz minden pontos előrejelzést.

2009-re, a válság mélypontjára Magyarországon az autópiac és az autóhitel piac szinte befagyott. A fogyasztók egyre inkább aggódtak a jövőjük miatt és az új autó vásárlását már nem tekintették szükségesnek, vagy erre vonatkozó döntésüket elhalasztották. A kialakult helyzetet tovább rontotta, hogy a pénzügyi válság elérte a termelő ágazatokat, és a nagy, ipari vállalatoknál nagy létszámú elbocsátásokat hajtottak végre. Ezen felül az új autók finanszírozása is egyre nehezebbé válik. Hiszen a devizahitelek szinte megszűntek és a lízing konstrukciók sem túl kedvezőek.

Beküldve:

A középkategóriás használt autók piaca befagyott

Ahogy az új autók piaca, úgy a használt autóké sem menekülhetett meg a nagy visszaeséstől. Ez jól szemlélteti, hogy mekkora is a baj valójában, ugyanis normális esetben, ha beindul egy kisebb-nagyobb recesszió, az emberek az új autókról áttérnek a pár éves használtakra, mert azt még ki tudják gazdálkodni.

Így, amíg az új autók piaca visszaesést mutat, a használt autóké növekedést. Most viszont mindkét területen példa nélküli a keresletcsökkenés. A drasztikus zuhanás – az új autó piachoz viszonyítva, kicsit megkésve – 2008 szeptemberben kezdődött, és azóta meg sem állt. A mélypontot 2009 novemberben érte el. Innentől a szakértők már fellendülést várnak. Az új autók piacának 70 százalékos visszaesésével szemben, a használt autókén 40 százalékkal adtak el kevesebb gépkocsit idén. Ezt azonban pontosan sajnos nehéz mérni, mert a magánszemélyek által eladott autókról nem vezetnek statisztikákat. Viszont, ha azt nézzük, hogy egy éve, amikor még 20-30 százalékos volt a csökkenés, szintén azt mondták, hogy innen már csak felfelé vezet az út, akkor még nem lehetünk maximálisan nyugodtak a jövőt illetően. Az előrejelzések szerint az év végéig körülbelül 50-80 használt autó kereskedő húzhatja le a rolót. De a helyzetük talán valamennyivel még mindig jobb, mint az új autó piac szereplőinek.

A használt autó hitel piacon már a válság elmélyülése előtt is érzékelhető volt valamekkora visszaesés. Ez főleg annak köszönhető, hogy a gyenge forint miatt csökkent az import, valamint a kereskedők is áremelésre kényszerültek, illetve nehezebb volt alkudni velük, mert jóval kevesebbet tudtak csak engedni az árból. Igaz, a külföldről behozott autók csak évi 35-40 ezer autót tesznek ki, a belföldi 300-350 ezres kínálattal szemben, ráadásul az import autók között főleg a nagyobb kategóriás autók vannak többségben. Először a – legnagyobb hányadot kitevő – középkategóriás, jó állapotban lévő személygépkocsik iránt csökkent a kereslet. A prémiumkategóriák vásárlórétege akkor még nem érezte meg annyira a válság fenyegetését, így ezen autók iránt még volt érdeklődés. A másik, ami szintén kevésbé érezte meg a recessziót, az a nagyon olcsó, öregebb autók kategóriája.

A középkategóriás autók esetében fennáll az a probléma, hogy az új autó hitel piacon, az autók iránti gyenge kereslet és a pont emiatt bevezetett raktárkisöprések miatt, az árak nagyot zuhantak. Sokszor annyit, hogy egy szintre kerültek a pár éves azonos típusú használt autóval. Hogy a használt versenyben maradjon az újjal, szintén árat kellett volna csökkenteni, erre viszont az eladók nem szívesen vállalkoztak, hiszen sok esetben annyit sem kaptak volna érte, hogy a visszamaradt autóhitel törlesztőrészleteket kiegyenlítsék. Ráadásul ezek, mivel a legtöbb gépjármű hitel deviza alapú volt, a forint gyengülése miatt erősen megnőttek. Nem csoda tehát, hogy a középkategóriás személygépkocsik piaca befagyott.