A hitelválság az autókereskedelem szempontjából

A pénzügyi válság idején a detroiti hármak a gyors változások korszakát élték meg, amely jelentős hatást gyakorolt pénzügyi erőforrásaikra, mialatt a gépjármű értékesítések lelassulása, amely kezdődött Észak-Amerikában, majd elérte Európát és a világ többi részét is a rákövetkező fél év folyamán.

A hitelválság tehát a lehető legrosszabbkor érte az autókereskedelmi ágazatot, amely már eleve jelentős lelassulással szembesült. Magyarországon a személygépkocsi és használt autó hitel piacon néhány éve már látszottak a hanyatlás jelei, 2007-ben 5,8%-kal csökkent az új autók értékesítése. A 2008-as kilátások eleve meglehetősen pesszimisták voltak és a világméretű pénzügyi, gazdasági válság csak tovább rontotta a képet.

Az autóhitel piacokon október folyamán tapasztalt zűrzavar jó ideig éreztette hatását, azonban már a korai jelek is azt mutatják, hogy számottevő csökkenést eredményezett világszerte az értékesítésben. Ez így volt mindaddig, amíg a fogyasztók nem jutnak újra autóhitelekhez a pénzintézetektől, illetve a vállalati ügyfelek nem kezdenek el hinni abban, hogy vállalkozásuk kilábalt a válság mélypontjáról. Mivel a gépjármű ipar globális, az Észak-Amerikában és Nyugat-Európában a piacokra ható problémák egész biztosan kihatnak a közép-európai, illetve a magyar piacra is.

Ennek ellenére a magyar piacon az utóbbi években bekövetkezett csökkenés inkább hazai eredetű, mint a nemzetközi fejlemények következménye. A kormány figyelmének középpontjában a költségvetési hiány csökkentése állt, amely egyaránt negatívan hatott a GDP-növekedésre és a magáncélú fogyasztásra. A magánháztartások fizetőképes kereslete 3,5%-kal csökkent 2007-ben és 2008-ban további visszaesése volt várható. Sőt, mi több, 2008 harmadik negyedévében helyezték forgalomba az ezredforduló óta a legkevesebb új személyautót, és ez az arány tovább romlott 2008. negyedik negyedévében. Másfelől még mindig akadt néhány pozitív tényező, amely segített lendületbe hozni az új autó értékesítést, és ezáltal újra elérni a 2008 elején prognosztizált 200000 darabos eladást.

Magyarországon az autósűrűség még mindig elmarad a térség más országaiban mérhetőtől. Hazánkban 316 személygépkocsi jut 1000 lakosra, míg ez az arány Lengyelországban 338, sőt, Csehországban 404 (2006-os adat). A fejenkénti GDP-hez viszonyítva Magyarországon még mindig olcsóbbak az új autók, mint a térség más piacain. Ráadásul az országban az autóértékesítési trend elmozdulást mutat a kis kategóriájú járművektől a közép-, vagy akár a luxuskategória irányában, ami lehetőséget teremt az autókereskedők számára a magasabb árrések kialakítására. Az olyan luxusmárkák, mint például a BMW, vagy a Mercedes-Benz körülbelül 20%-os értékesítés növekedést könyvelhettek el 2008 első három negyedévében 2007 azonos időszakához képest. A közelmúlt eseményeinek fényében nehéz megjósolni, hogy a közeljövő mit hoz az autóértékesítési eredmények terén. A legkevésbé ismert tényező a forint árfolyama. A nemzeti valuta fluktuációja lehetetlenné tesz minden pontos előrejelzést.

2009-re, a válság mélypontjára Magyarországon az autópiac és az autóhitel piac szinte befagyott. A fogyasztók egyre inkább aggódtak a jövőjük miatt és az új autó vásárlását már nem tekintették szükségesnek, vagy erre vonatkozó döntésüket elhalasztották. A kialakult helyzetet tovább rontotta, hogy a pénzügyi válság elérte a termelő ágazatokat, és a nagy, ipari vállalatoknál nagy létszámú elbocsátásokat hajtottak végre. Ezen felül az új autók finanszírozása is egyre nehezebbé válik. Hiszen a devizahitelek szinte megszűntek és a lízing konstrukciók sem túl kedvezőek.