Gépjármű adásvételi szerződés

2010. július 1-jétől változás történt a gépjármű adásvételi szerződés tartalmi elvárásait illetően. A jövőben adásvételi szerződés csak hiánytalan, bizonyító értékű magánokirat lehet. Ennek oka, hogy a megváltozott tulajdonjog csak ilyen okmánnyal vezethető át, a közúti közlekedési nyilvántartásba. A módosítások következtében az említett időponttól a gépjármű adásvételi szerződésnek a meghatározott adatokat tartalmaznia kell.

Gépjármű adásvételi szerződés letöltése

A minta szerződésben szereplő kötelező adattartalmi elemek nélkül nem lehet: tulajdonost váltani, új törzskönyvet kiadni, új forgalmi engedélyt kibocsátani.

A hiányzó vagy hiányos magánokirat benyújtása esetén, az okmányirodák elutasítják a tulajdonjog átvezetési kérelmet, és felszólítják az ügyfelet a hiányzó dokumentumok pótlására, valamint tájékoztatják a késedelmes ügyintézés lehetséges következményeiről.

A gépjármű adásvételi szerződés létrehozása első ránézésre ugyan könnyűnek tűnhet, de ügyelni kell, mert ha bizonyos tartalmi követelményeknek nem felelünk meg, a szerződés érvényét veszti. Ezek a feltételek a minta szerződés első három pontjában szerepelnek. Az adásvételi minta szerződés első két pontjában az adás-vételben szereplő feleket, illetve a gépjármű azonosítását tartalmazza.

Miért lényeges ez?

Minden gépjármű adásvételi szerződése esetében, akár vevők vagy eladók vagyunk meg kell bizonyosodjunk a másik fél személyazonossága felől. Ne kockáztassuk pénzünket! Legyünk biztosak, hogy nem olyan személytől vásárolunk, aki nem tulajdonos a gépkocsinak. Efféle csalásokról sajnos nap mint nap hallani.

Az érvényes gépjármű adásvételi szerződéshez továbbá még szükségünk van az alábbi információkra:

  • Olyan nyilatkozat, amiben a szerződést megkötni kívánt felek (eladó és vevő) kimondják, hogy az eladó eladja, a vevő pedig megvásárolja az adott gépkocsit (adásvételi minta szerződés 3. pont).
  • Az eladásra szánt gépármű vételára (adásvételi minta szerződés 3. pont)

Az így elkészített gépjármű adásvételi szerződés érvényes lesz, amit két tanú jelenlétében az eladónak, valamint a vevőnek aláírásával hitelesítenie kell.

Az adásvételi minta szerződés további elemei

Az esetek nagy részében a fentebb leírtak elegendőek az adásvételi szerződés érvényességéhez, de a valóságban sokszor további pontokkal kell bővítenünk a szerződésünket, hogy az minden kívánalomnak megfeleljen, és a jövőben se szenvedhessünk el semmiféle hátrányt. Ezen pontok a későbbi félreértések elkerülését szolgálják és kerülnek rögzítésre, amik a következőeket érinthetik:

  1. vételár kifizetése, kifizetésének módja
  2. a gépjármű állapota
  3. átírás

Az eladót terhelő kötelezettségeket többnyire a minta szerződés 5., a vevőt illetőeket pedig a 4. pontja tartalmazza.

A gépjármű adásvételi szerződés rögzíti a vételár kifizetésének módját, amit nem csak egy összegben, hanem részletekben is teljesíthetünk. Ez esetben a szerződés tartalmazza az egyes részletek összegét és fizetési határidejét. A gépjármű birtokbavételének mikéntjét az adásvételi minta szerződés 3. pontja taglalja.

Gépjármű adásvételi szerződés jogi személyek között

A gépjármű adásvételi szerződés létrehozása nem természetes személyek között is gond nélkül megvalósítható. Ha a felek egyike nem magánszemély, akkor az adásvételi minta szerződés 1. pontjának tartalmaznia kell: cégnév, székhely, cégjegyzékszám, a cég képviselőének neve és lakcíme.

Kötelező gépjármű felelősségbiztosítás

Az utakon futó gépjárművek számának gyarapodó száma (amivel a balesetek, és káresemények száma is növekedett) indokolttá tette, hogy kötelezővé tegyék a felelősségbiztosítást. Az alapelv az, hogy a károkozó anyagi helyzetétől ne függjön a vétlen károsult kártalanítása, de a biztosítás ugyanúgy védi a károkozó érdekeit is, hiszen az ő anyagi helyzetét is megrendítheti egy nagyobb összegű károsodás esetén kifizetendő összeg – így jött létre a kötelező biztosítás.

Szerződéskötésre kötelezettek:

A kormányrendelet értelmében szerződéskötésre kötelezett: a gépjármű (személygépkocsi, teherautó, motorkerékpár stb.) tulajdonosa, illetve a gépjármű forgalmi engedélyébe bejegyzett üzembentartó. Nem lehet szerződő a gépjármű bérlője, használója stb. még abban az esetben sem, ha a bérleti szerződésben azt határozták meg, hogy a felelősségbiztosítási szerződés kötésének kötelezettsége a bérlőt, használót terheli. A biztosított az üzembentartó és a jármű mindenkori vezetője.

A KGFB szolgáltatása

A korábbi szabályok alapján a biztosító helytállási kötelezettsége korlátlan volt. A kormányrendelet 2001-től korlátozta a biztosítók kötelező helytállási kötelezettségét. Az egy káreseményből (az azonos időpontban és okból bekövetkező több kár is egy eseménynek számít) eredő dologi károkért a biztosítók 500 millió Ft maximális térítést fizetnek, míg az egy káreseményből eredő személyi sérülések esetén személyenként 300 millió Ft a maximális térítés.

A KGFB díja, a díjfizetés módja és gyakorisága

A díj megállapítására vonatkozó korábbi szabályok megváltoztak, a biztosítót a díj a kockázatviselés kezdetének napjától a kockázatviselés végének napjáig illeti meg.

A díjfizetés módja:

  • készpénz átutalási megbízás (csekk),
  • lakossági csoportos díjbeszedés (amikor a díj beszedésére a megbízást a biztosító, vagy az általa meghatalmazott jogi személy indítja el),
  • lakossági banki átutalás,
  • vállalkozói számláról történő banki átutalás.

A díjfizetés gyakorisága: a határozatlan időtartamra kötött szerződések esetén az – ügyfél választásától függően – a díjfizetés lehet: éves, féléves, negyedéves. Határozott időtartamra kötött szerződések díja a szerződéskötéskor egy összegben esedékes.

A forgalmi engedélyre nem kötelezett gépjárművek esetén a díj megfizetését a gépjárművön elhelyezett tanúsító jelzés mutatja, amely egyben a kötelező biztosítás meglétét is igazolja. Ennek hiányában a gépjármű közúti forgalomban nem vehet részt, rendszámot cserélni, műszaki vizsgára vinni stb. nem lehetséges.