Piaci tendenciák az autókereskedelemben

2008-ban már érzékelhető volt a gazdasági visszaesés; a pénzügyi válság a termelő ágazatokba is begyűrűzött. A legsúlyosabb csapást kétségkívül az autóiparnak kellett elszenvednie.

Az értékesített autók számának csökkenése azonban nem állt meg 2008 végén, hanem tovább folytatódott 2009-ben is. A 2009-ben értékesített 78590 személygépkocsi jelentős, mintegy 50%-os visszaesést jelentett az azt megelőző évhez képest. A válság hatásainak enyhítése érdekében az egyes országok kormányai programokat dolgoztak ki az ágazat megsegítésére. Az új autók, ezzel együtt az új autó hitel piacát egész Európában mesterségesen igyekeztek élénkíteni, amely némi megkönnyebbülést hozott az autógyártók és a kereskedők számára. A különféle segélyprogramok hatása 2009-ben érezhető volt a magyar piacon is. Összességében a kereskedők 18435 gépjárművet exportáltak, hogy fedezzék az újkeletű külföldi keresletet, amely 23%-os exportarányt jelentett. Magyarországon mindössze 60155 új autót vettek nyilvántartásba.

2009-ben az ügyfelek védelme érdekében a kormány és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) szigorította az új autók finanszírozására vonatkozó előírásokat. Új szabályokat vezettek be a pénzintézetek részéről a kereskedőknek fizetett jutalékok mértékét illetően, korlátozták a gépjármű hitelek futamidejét és összegét, valamint az alacsony kamatozású devizahitelek felvételének lehetőségét. A piacon konszolidációs folyamat zajlik, azaz csökken a kereskedők száma, néhány kereskedő viszont egyre nagyobb piaci részesedéshez jut. Mindez nem váratlan, viszont a folyamat felgyorsulni látszik.

Hazánkban nem volt megfelelő mozgástér a piac fellendítését célzó intézkedések bevezetésére. Az értékesített autók száma 2009 vége felé – még ha alacsony szinten is – stabilizálódni látszott, a negatív értékesítési trend megváltozása azonban még várat magára. A forint kedvezőtlen árfolyama magasabb importárakat eredményezett, amely tovább mérsékelte a háztartások fogyasztását. Ez a kedvezőtlen helyzet nem csak a magánszemélyek által támasztott keresletre gyakorolt hatást, hanem a flottaértékesítésekre, flotta finanszírozásra is.

A magyarországi autóvásárlók autóhitel felvétel helyett egyre inkább saját forrásból igyekeznek megoldani az autóvásárlást, ami a korlátozottan rendelkezésre álló finanszírozási lehetőségek fényében egyáltalán nem meglepő. Ezt igazolja az autólízing szerződések százalékos arányának jelentős visszaesése is. A jövő továbbra sem egyértelmű. Az importőrök, illetve kereskedők szervezetei már látnak némi fényt az alagút végén. Ők a piaci fellendülés kezdetét 2011 elejére prognosztizálják, ám várakozásaik szerint 2010 – megközelítőleg 60000 Magyarországon eladott és üzembe helyezett autóval – ismét szűkös esztendőnek bizonyult.

Csak néhány kereskedő próbált a szalonok számának növelésével, illetve márka portfóliójának bővítésével úrrá lenni a válságon. A fellendülés, amennyiben lesz ilyen, 2012 előtt nem várható. A közel 177000 eladott autót jegyző 2007-es értékesítési adatok megismétlődésére pedig semmiképp sem számítanak 2014 előtt. Ezen várakozásokat támasztja alá a gazdaság helyzet jelenlegi alakulása az Európai Unió néhány országában. A lakossági fogyasztás élénkítése érdekében az új magyar kormány jelezte a személyi jövedelemadó csökkentésére irányuló szándékát, ez azonban a rendelkezésre álló források és politikai döntések függvénye. Mindenesetre jelenleg nem egyértelmű, hogy mikor és milyen mértékű könnyítés lenne megvalósítható az adózásban. Összefoglalva elmondható, hogy a kis és közepes méretű kereskedők a túlélésért küzdenek. Az általuk követett stratégiák igen eltérőek: vannak, akik tevékenységük súlypontját a karbantartásra és javításra helyezték át, míg mások inkább a használt autó értékesítés és a használt autó hitel kihelyezésre összpontosítanak. Mindazonáltal egy trend világosan látszik: a hazai autókereskedők óvatosabbak és körültekintőbbek, mint valaha.