A privatizáció és a kárpótlás

Kárpótlási jegyAbban az időben a kormány célul tűzte ki, hogy 1994-re a versenyszférában mintegy 50%-ra szűkíti az állami tulajdon körét. Az Állami Vagyonügynökség 1990-ben kezdte meg a tevékenységét, 1990. szeptemberétől központi privatizációs programok indultak. A magánosítási kínálat kiszélesedését eredményezte az egyszerűsített privatizációs eljárás bevezetése, amelynek keretében mintegy 900-1000 kis- és középméretű vállalat került magánkézbe. A privatizáció körébe vonható közel 1900 állami vállalat mintegy felét (vagyonértékét tekintve 35-40%-át) érintette valamilyen formában ez a művelet. A piacgazdaság intézményi rendszerének kiépítésében jelentős előrehaladás történt: létrejött a Gazdasági Versenyhivatal, megkezdte működését az értéktőzsde, majd megjelentek az árutőzsde csírái.
A korábban kötött árak lényegében – a hosszabb távon is állami ellenőrzést igénylő szolgáltató jellegű területek kivételével (pl. tömegközlekedés, víz- és áramszolgáltatás) – szabaddá váltak. A belföldi tőkemozgások felszabadítása is nagy előrelépést jelentett ahhoz a korábbi gyakorlathoz képest Több, mint 90%-ban szabaddá vált az import is, ezen keresztül a gazdálkodói kör számára a forint– konvertibilissé vált.

Működött a Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, létrejött a magánvállalkozásokat segítő Országos Kisvállalkozás Fejlesztési Iroda.

1991-ben életbe lépett az előprivatizációhoz kapcsolódó hitelkonstrukció, az egzisztenciahitel és egy másik kedvezményes vállalkozásfejlesztő hitelkonstrukció, a START hitel. Jelentősen bővült a nem jogi személyiségű szervezetek köre is, a jogi személyiségűekkel együtt számuk 136 ezer, az egyéni vállalkozók száma pedig több mint 430 ezer fölé emelkedett.