Opciós jog – autólízing

Az autólízing szerződések sajátos, bár nem szükségszerű eleme a lízingbevevőt megillető opciós jog.

Opciós jogNem tekinthetők opciós jog alapításának a lízingszerződések azon kikötései, mely alapján a szerződés lejáratakor a lízingbevevő – erre vonatkozó értesítés megküldésével – jogosult a maradványértéken a lízingtárgy, a gépjármű külön adásvételi szerződéssel történő megvételére. Amennyiben azonban a lízingbevevő e jogával él, úgy a lízingbeadónak szerződéskötési kötelezettsége a futamidő végével beáll. A vételi jog kikötését egyes országok és a nemzetközi pénzügyi lízingről szóló egyezmény sem tekinti az autólízing szerződés kötelező tartalmi elemének. Hatályos jogunk a pénzügyi lízing definíciója körében rendelkezik az opciós jogról, s a hazai szerződéses gyakorlatban is ez terjedt el túlnyomó részben. Sajnálatos módon találunk példát a magyar szerződéses gyakorlatban arra, hogy a vételi jog helyett a számviteli törvény téves fogalom-elnevezését, az elővételi jogot alkalmazzák. A hatályos Polgári Törvénykönyv a gazdasági élet és joggyakorlat változását az opciós jog tekintetében nem követi, tekintettel arra, hogy az üzleti szféra gyakorlatában többfajta vételi jog kikötése terjedt el: így ismeretes a nyitott és zárt opció. A nyitott opció, opciós jog lényege, hogy a jogosult vételi jogával a teljes szerződéses időtartam alatt, míg zárt opciónál csak az opciós szerződésben megjelölt időben élhet.

A nyílt végű pénzügyi lízingszerződéseknél a zárt opciós jog terjedt el, hiszen a lízingbevevő rendszerint csak a futamidő lejártától, a lízingdíj maradéktalan kiegyenlítésétől kezdődően vagy azt megelőző meghatározott időtartamon belül élhet vételi jogával, de semmiképpen nem a szerződés egész időtartama alatt.

Tekintettel arra, hogy az opciós jogot határozott idő esetén legfeljebb öt évre lehet kikötni, míg a határozatlan időre alapított opció hat hónap elteltével megszűnik, az öt évnél hosszabb időtartamú gépjármű lízing szerződések esetén az öt év elteltével újabb opciós jogot alapító szerződést kell aláírni. Az opciós jog gyakorlására nyitva álló határidők meglehetősen változatos képet mutatnak a hazai lízingbeadók szerződéses gyakorlatában. Az egyik lízingbeadó általános szerződési feltételeiben a lízingbevevő a teljes tartozás megfizetését követő öt napon belül élhet vételi jogával, ami fogyasztói szerződés esetén mindenképpen aggályosnak tekinthető.

A kirívó példa ellenére a hatvan napra biztosított opciós jog mondható általánosnak. A lízingszerződések lehetővé teszik, hogy a lízingbevevők kijelölhessék azt a harmadik személyt, aki az opciós jog gyakorlására jogosult.

Ezzel kapcsolatosan számos esetben merül fel az opciós szerződések fedezetelvonó jellege miatti hatálytalansága. Kétségtelen, hogy az opciós jog gyakorlásának átengedése a gyakorlatban túlnyomó többségben ellenérték nélkül történik, ami részben ajándékozásnak minősül, tekintettel arra, hogy az opciós jog gyakorlásakor megfizetett maradványérték nem igazodik a lízingtárgy valós forgalmi értékéhez, mivel a vételár az autólízing feltételei szerinti díjak megfizetésével a lízingbevevő részéről részben már kiegyenlítésre került.

Ezt támasztja alá egyébként az a bírósági döntés is, mely a pénzügyi lízinget nem két külön – bérleti és adásvételi, hanem egyetlen egységes, atipikus szerződésnek fogja fel. A tulajdonjog megszerzése a szerződésben kikötött opciós jognak a lízingbevevő általi gyakorlása útján történhet meg. Az opciós jognak a lízingbevevő javára történő biztosítása azonban nem a bérleti jellegű megállapodástól függetlenül, hanem kizárólag arra való tekintettel történhet.

Tipp: amennyiben új vagy használt személyautót, motorkerékpárt vagy 3,5 tonna össztömeget nem meghaladó kishaszongépjárművet szeretne lízingelni, a weboldalunkon található online autólízing kalkulátor használatával előzetes becslést készíthet a várható lízingdíjakról.

A lízingszerződésben kikötött maradványérték semmiképpen sem azonosítható a vételárral, hiszen az nem önmagában, hanem csak az autólízing szerződés alapján kifizetett díjakkal együtt képezi a lízingtárgy ellenértékét. A fentiekből azonban az is következik, hogy amennyiben a lízingbevevő nem él opciós jogával, úgy a megfizetett lízingdíjak vételárat megtestesítő része a lízingbeadónál marad, és aránytalan vagyoneltolódást eredményez kettőjük viszonylatában. Jellemzően a lízingbevevők mindig élnek vételi jogukkal, így feltehetően ezzel magyarázható, hogy az üzletszabályok nem rendelkeznek az elszámolás szabályairól arra az elvi eshetőségre, amennyiben a lízingbevevő nem gyakorolná opciós jogát.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>