Beküldve:

Az autóhitelek THM-jéről

A legtöbb embert könnyen megtéveszthetik a reklámok, hiszen a hitellehetőségek hirdetéseinél csak a kamatot vagy a gyors hitelbírálatot nézik. Nincsenek tisztában azzal, hogy a kamat mellett más költségeket is kell fizetni.

Ugyanakkor csupán a kamat vizsgálata csalóka eredményt adhat, hiszen például a 0 %-os kamatú hiteleket sem adják általában ingyen, ilyenkor többnyire magas kezelési költséget kell fizetni. Az igazi iránytű tehát nem a kamat, hanem a THM, azaz a teljes hiteldíj mutató, amelyet három hónapnál hosszabb futamidejű kölcsönök esetén kell feltüntetni, vagyis az autóhitelek esetében mindenképpen fel kell tüntetni. Ez a százalékos érték, mint ahogy a neve is jelzi a hitel, autóhitel teljes díját mutatja meg, azaz gyakorlatilag minden olyan költség benne foglaltatik, amit a banknak kell fizetnünk. A THM-et nem csak a fogyasztási kölcsönöknél, hanem valamennyi lakossági kölcsönnél, így az autóhitelek és a lakáshitelek esetében is alkalmazni kell.

Milyen költséget tartalmaz a THM?

  • a kamatot,
  • a kezelési költséget,
  • a hitelbírálati díjat,
  • az értékbecslési díjat és
  • lakásépítéseknél a helyszíni szemlék díját.

Ugyanakkor a THM nem tartalmazza:

  • a késedelmi kamatot,
  • a hitel futamideje meghosszabbításának költségét,
  • az egyéb olyan fizetési kötelezettséget, amely a szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származik,
  • a biztosítási és garanciadíjakat, valamint
  • az átutalási díjakat.

A THM-et elsősorban a hirdetéseken láthatjuk, gyakran tól-ig értékként (pl. THM: 15,49-22,57 %), hiszen egy adott hitelfajtánál a hitelösszeg, a futamidő és egyéb tényezők függvényében eltérhet a konkrét THM. Az egyedi autóhitel szerződésünkben azonban már csak a pontosan kiszámolt, kizárólag a mi hitelünkre vonatkozó THM-mel találkozhatunk. A THM egyéves időszakra vetített érték.

Nagyon fontos, hogy a kölcsön feltételeit ne csak a THM-ek alapján ítéljük meg, hanem tegyük mérlegre törlesztőképességünket is, vagyis azt, megfelelően fogjuk-e majd tudni fizetni a kölcsön részleteit több hónapon vagy éveken keresztül.

A havi törlesztő részlet nagysága általában függ a forint és az adott deviza – általában az euró vagy a svájci frank – egymáshoz viszonyított árfolyamától. Ha gyengül a forint ezekhez a devizákhoz képest, akkor emelkedik a részlet. Márpedig a devizák egymáshoz viszonyított árfolyamát szinte lehetetlen pontosan előrevetíteni.

Az állam közvetve “biztosíthatja”, vagy legalábbis mérsékelheti a polgárai által felvett hitelek kockázatát. Mégpedig úgy, hogy átlátható és kiszámítható költségvetési politikát folytat, így legalább saját hatáskörében nem veszélyezteti polgárai gazdasági döntéseit.

Az árverseny nyertesei mindig azok a finanszírozók lesznek, akik az anyabanktól minél alacsonyabb refinanszírozási kamatlábbal kapják meg a kihelyezhető pénzeszközöket. Ilyen a Merkantil és a Lombard, viszonylag kedvező feltételekkel kapja a K & H, és a CIB is, ezáltal valamelyest kedvezőbb lehet, míg mások komoly árazási nehézségekbe és versenyhátrányba kerülhetnek.

Az importőri finanszírozók árazása a legkedvezőtlenebb, amit a jutalékszint csökkentésével és támogatott akcióikkal próbálnak ellensúlyozni. Ezzel azonban sértik a kereskedőik érdekeit. Ugyanakkora THM-nél egy a vevők számára kecsegtetően alacsony THM-mel, valamint a importőri finanszírozó kevesebb jutalékot tud adni, mint egy banki finanszírozó. Az importőri finanszírozók – mivel a termékárazásuk rosszabb, mint a banki finanszírozóké – valamilyen más szolgáltatással próbálják azt ebből fakadó piaci hátrányukat csökkenteni. Ilyen például a kamatmentes készletautó-finanszírozás és a különböző támogatott autóhitelek.

A kormány döntése értelmében 2008. februártól már csak konkrét teljes hiteldíj mutatókat tüntethetnek fel a bankok hirdetményeikben, vagyis nem alkalmazhatják azt a mai gyakorlatot, hogy a THM például 25-39 százalék.

A rendeletmódosítás bevezet egy egységes formulát, amire ki kell számolni a THM-et. Amennyiben a hitel tőkéjének vagy egy részének fedezésére biztosítási termék vagy lakás-elő takarékosság szolgál, e szolgáltatások alapján történő befizetéseket is figyelembe kell venni a THM ill. autóhitel THM meghatározásakor. Ez biztosítja, hogy minden költséget, díjat figyelembe lehessen venni, amikor az ügyfelek az egyes hitelintézetek ajánlatait összevetik. A könnyebb összehasonlíthatóságot szolgálja az is, hogy a rendelet rögzíti, milyen összegre és milyen időtávra kell a THM-et meghatározni. Lakás-takarékpénztáraknál ez 1 millió forint kölcsönösszegre ötéves futamidővel történik. Más pénzügyi intézményeknél 5 millió forint kölcsönösszegre húszéves futamidővel kell megadni a mutatót. 1 millió forintos összeghatárig nyújtott hitelnél a THM-et 500 ezer forint kölcsönösszegre hároméves futamidővel adják meg. 1 millió feletti hitelnél a mutatót 1 millió forintos kölcsönösszegre ötéves futamidővel kell meghatározni. Fontos változás az is, hogy ha valamely pénzintézet akciós kamattal hirdet betétet, illetve kedvezményes feltételekkel kínál hitelkártyákat, akkor a nem kedvezményes időszakban alkalmazott mutatókat is fel kell tüntetni.

Beküldve:

Piaci tendenciák az autókereskedelemben

2008-ban már érzékelhető volt a gazdasági visszaesés; a pénzügyi válság a termelő ágazatokba is begyűrűzött. A legsúlyosabb csapást kétségkívül az autóiparnak kellett elszenvednie.

Az értékesített autók számának csökkenése azonban nem állt meg 2008 végén, hanem tovább folytatódott 2009-ben is. A 2009-ben értékesített 78590 személygépkocsi jelentős, mintegy 50%-os visszaesést jelentett az azt megelőző évhez képest. A válság hatásainak enyhítése érdekében az egyes országok kormányai programokat dolgoztak ki az ágazat megsegítésére. Az új autók, ezzel együtt az új autó hitel piacát egész Európában mesterségesen igyekeztek élénkíteni, amely némi megkönnyebbülést hozott az autógyártók és a kereskedők számára. A különféle segélyprogramok hatása 2009-ben érezhető volt a magyar piacon is. Összességében a kereskedők 18435 gépjárművet exportáltak, hogy fedezzék az újkeletű külföldi keresletet, amely 23%-os exportarányt jelentett. Magyarországon mindössze 60155 új autót vettek nyilvántartásba.

2009-ben az ügyfelek védelme érdekében a kormány és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) szigorította az új autók finanszírozására vonatkozó előírásokat. Új szabályokat vezettek be a pénzintézetek részéről a kereskedőknek fizetett jutalékok mértékét illetően, korlátozták a gépjármű hitelek futamidejét és összegét, valamint az alacsony kamatozású devizahitelek felvételének lehetőségét. A piacon konszolidációs folyamat zajlik, azaz csökken a kereskedők száma, néhány kereskedő viszont egyre nagyobb piaci részesedéshez jut. Mindez nem váratlan, viszont a folyamat felgyorsulni látszik.

Hazánkban nem volt megfelelő mozgástér a piac fellendítését célzó intézkedések bevezetésére. Az értékesített autók száma 2009 vége felé – még ha alacsony szinten is – stabilizálódni látszott, a negatív értékesítési trend megváltozása azonban még várat magára. A forint kedvezőtlen árfolyama magasabb importárakat eredményezett, amely tovább mérsékelte a háztartások fogyasztását. Ez a kedvezőtlen helyzet nem csak a magánszemélyek által támasztott keresletre gyakorolt hatást, hanem a flottaértékesítésekre, flotta finanszírozásra is.

A magyarországi autóvásárlók autóhitel felvétel helyett egyre inkább saját forrásból igyekeznek megoldani az autóvásárlást, ami a korlátozottan rendelkezésre álló finanszírozási lehetőségek fényében egyáltalán nem meglepő. Ezt igazolja az autólízing szerződések százalékos arányának jelentős visszaesése is. A jövő továbbra sem egyértelmű. Az importőrök, illetve kereskedők szervezetei már látnak némi fényt az alagút végén. Ők a piaci fellendülés kezdetét 2011 elejére prognosztizálják, ám várakozásaik szerint 2010 – megközelítőleg 60000 Magyarországon eladott és üzembe helyezett autóval – ismét szűkös esztendőnek bizonyult.

Csak néhány kereskedő próbált a szalonok számának növelésével, illetve márka portfóliójának bővítésével úrrá lenni a válságon. A fellendülés, amennyiben lesz ilyen, 2012 előtt nem várható. A közel 177000 eladott autót jegyző 2007-es értékesítési adatok megismétlődésére pedig semmiképp sem számítanak 2014 előtt. Ezen várakozásokat támasztja alá a gazdaság helyzet jelenlegi alakulása az Európai Unió néhány országában. A lakossági fogyasztás élénkítése érdekében az új magyar kormány jelezte a személyi jövedelemadó csökkentésére irányuló szándékát, ez azonban a rendelkezésre álló források és politikai döntések függvénye. Mindenesetre jelenleg nem egyértelmű, hogy mikor és milyen mértékű könnyítés lenne megvalósítható az adózásban. Összefoglalva elmondható, hogy a kis és közepes méretű kereskedők a túlélésért küzdenek. Az általuk követett stratégiák igen eltérőek: vannak, akik tevékenységük súlypontját a karbantartásra és javításra helyezték át, míg mások inkább a használt autó értékesítés és a használt autó hitel kihelyezésre összpontosítanak. Mindazonáltal egy trend világosan látszik: a hazai autókereskedők óvatosabbak és körültekintőbbek, mint valaha.

Beküldve:

A hitelválság az autókereskedelem szempontjából

A pénzügyi válság idején a detroiti hármak a gyors változások korszakát élték meg, amely jelentős hatást gyakorolt pénzügyi erőforrásaikra, mialatt a gépjármű értékesítések lelassulása, amely kezdődött Észak-Amerikában, majd elérte Európát és a világ többi részét is a rákövetkező fél év folyamán.

A hitelválság tehát a lehető legrosszabbkor érte az autókereskedelmi ágazatot, amely már eleve jelentős lelassulással szembesült. Magyarországon a személygépkocsi és használt autó hitel piacon néhány éve már látszottak a hanyatlás jelei, 2007-ben 5,8%-kal csökkent az új autók értékesítése. A 2008-as kilátások eleve meglehetősen pesszimisták voltak és a világméretű pénzügyi, gazdasági válság csak tovább rontotta a képet.

Az autóhitel piacokon október folyamán tapasztalt zűrzavar jó ideig éreztette hatását, azonban már a korai jelek is azt mutatják, hogy számottevő csökkenést eredményezett világszerte az értékesítésben. Ez így volt mindaddig, amíg a fogyasztók nem jutnak újra autóhitelekhez a pénzintézetektől, illetve a vállalati ügyfelek nem kezdenek el hinni abban, hogy vállalkozásuk kilábalt a válság mélypontjáról. Mivel a gépjármű ipar globális, az Észak-Amerikában és Nyugat-Európában a piacokra ható problémák egész biztosan kihatnak a közép-európai, illetve a magyar piacra is.

Ennek ellenére a magyar piacon az utóbbi években bekövetkezett csökkenés inkább hazai eredetű, mint a nemzetközi fejlemények következménye. A kormány figyelmének középpontjában a költségvetési hiány csökkentése állt, amely egyaránt negatívan hatott a GDP-növekedésre és a magáncélú fogyasztásra. A magánháztartások fizetőképes kereslete 3,5%-kal csökkent 2007-ben és 2008-ban további visszaesése volt várható. Sőt, mi több, 2008 harmadik negyedévében helyezték forgalomba az ezredforduló óta a legkevesebb új személyautót, és ez az arány tovább romlott 2008. negyedik negyedévében. Másfelől még mindig akadt néhány pozitív tényező, amely segített lendületbe hozni az új autó értékesítést, és ezáltal újra elérni a 2008 elején prognosztizált 200000 darabos eladást.

Magyarországon az autósűrűség még mindig elmarad a térség más országaiban mérhetőtől. Hazánkban 316 személygépkocsi jut 1000 lakosra, míg ez az arány Lengyelországban 338, sőt, Csehországban 404 (2006-os adat). A fejenkénti GDP-hez viszonyítva Magyarországon még mindig olcsóbbak az új autók, mint a térség más piacain. Ráadásul az országban az autóértékesítési trend elmozdulást mutat a kis kategóriájú járművektől a közép-, vagy akár a luxuskategória irányában, ami lehetőséget teremt az autókereskedők számára a magasabb árrések kialakítására. Az olyan luxusmárkák, mint például a BMW, vagy a Mercedes-Benz körülbelül 20%-os értékesítés növekedést könyvelhettek el 2008 első három negyedévében 2007 azonos időszakához képest. A közelmúlt eseményeinek fényében nehéz megjósolni, hogy a közeljövő mit hoz az autóértékesítési eredmények terén. A legkevésbé ismert tényező a forint árfolyama. A nemzeti valuta fluktuációja lehetetlenné tesz minden pontos előrejelzést.

2009-re, a válság mélypontjára Magyarországon az autópiac és az autóhitel piac szinte befagyott. A fogyasztók egyre inkább aggódtak a jövőjük miatt és az új autó vásárlását már nem tekintették szükségesnek, vagy erre vonatkozó döntésüket elhalasztották. A kialakult helyzetet tovább rontotta, hogy a pénzügyi válság elérte a termelő ágazatokat, és a nagy, ipari vállalatoknál nagy létszámú elbocsátásokat hajtottak végre. Ezen felül az új autók finanszírozása is egyre nehezebbé válik. Hiszen a devizahitelek szinte megszűntek és a lízing konstrukciók sem túl kedvezőek.