Beküldve:

Autóhitel BAR-listásoknak

Az utóbbi időben egyre több helyen olvashatjuk a felhívást, hogy autóhitel BAR-listásoknak. Mi is ez a BAR-lista? Mit jelent pontosan? Az átlagember erről annyit tud, hogy a hitelezéssel van kapcsolatban, valami negatív lista, amin nem jó ha szerepelünk, főleg ha hitelhez szeretnénk jutni. Öntsünk tiszta vizet a pohárba!

BAR-lista, modern néven KHR-lista:

  • BAR:  Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszer
  • KHR : Központi Hitelinformációs Rendszer

Ezek volnának a rövidítések. Lényegében egy jogszabályok által formált rendszerről van szó, melyek a hitelelbírálást hivatottak segíteni a finanszírozó intézetek számára. Tehát nem csak negatív, hanem pozitív információval is bírhatnak. Mindenesetre sajnos ma Magyarországon a negatív BAR, az aktív és passzív BAR (KHR) listán való szereplés a gyakoribb.

Aktív a státuszunk, ha a BAR-listára kerülésünk oka, a hitel (nem feltétlenül autóhitel), ami miatt felkerültünk még nincsen teljes egészében kifizetve. Hitelről beszélünk leggyakrabban, ám ez nem csak hitelt jelenthet, hanem minden minimálbért meghaladó, 60-90 napon túlmutató tartozást – tehát akár egy vaskosabb telefonszámla miatt is felkerülhetünk BAR-listára.

Passzív a státuszunk a BAR-listára kerülés okát jelentő hitel/tartozás teljes kifizetése utáni 5 évben.

Ennyit a BAR listáról. A kérdés az, hogy vajon célszerű-e “rossz adósok” részére újabb hitelt biztosítani, újabb kockázatokat bevállalni. A gazdaság egyik legnagyobb mozgatórugója a hitel, ehhez kétség nem fér. Ha nincs megfelelő mennyiségű alaptőkénk, de van ötletünk, vagy tényleg csak egy alacsonyabb összeg hiányzik elképzelésünkhöz, a hitel jelentheti a megfelelő lökést, hogy beindítsuk, vagy vész esetén életben tartsuk egyébként jól működő vállalkozásunkat.

Jogos-e a bankok részéről egy ehhez hasonló adóslista fenntartása. Szabad-e egyetlen hibás lépésből a következő 5-6 évünket befolyásoló következményt levonniuk? Célszerű-e, jól járnak-e ezzel a döntéssel?

Beküldve:

Csökkenhetnek a lízingdíjak

Nem kérdés, hogy a XXI. század első nagy pénzügyi válságának egyik legnagyobb kárt szenvedett gazdasági szegmense az autóipar.

Neves gyártók adósodtak el, zártak be, vásárolták fel őket, de legalábbis szüneteltetni kényszerültek tevékenységüket. 2009-ben az újautó értékesítés mértéke 60%-kal esett.

Hogy milyen összefüggésben áll ez a hitelezéssel?

Autóhitel esetén, akár hitel, akár autólízing konstrukcióról beszélünk, a lízingdíjat (havi törlesztő) a futamidő lejártakor esedékes maradványérték jelentősen befolyásolja. A válság hatására a lakossági szektor kevesebb új autót vásárol. Viszont autóra továbbra is szükség van, volt és lesz: ergo várhatóan megnő a kereslet a használtautó piacon. A növekvő kereslet a piacgazdaságban felfelé húzza az árakat, s természetesen a várható árakat is. Tehát egy-egy lejárt vagy bedőlt autóhitel esetén a fedezetként szolgált autó maradványértéke a korábbinál magasabb lesz. Ezt a változást hamarosan a lízingcégeknek is figyelembe kell venniük.

Beküldve:

Kötelező gépjármű felelősségbiztosítás

Az utakon futó gépjárművek számának gyarapodó száma (amivel a balesetek, és káresemények száma is növekedett) indokolttá tette, hogy kötelezővé tegyék a felelősségbiztosítást. Az alapelv az, hogy a károkozó anyagi helyzetétől ne függjön a vétlen károsult kártalanítása, de a biztosítás ugyanúgy védi a károkozó érdekeit is, hiszen az ő anyagi helyzetét is megrendítheti egy nagyobb összegű károsodás esetén kifizetendő összeg – így jött létre a kötelező biztosítás.

Szerződéskötésre kötelezettek:

A kormányrendelet értelmében szerződéskötésre kötelezett: a gépjármű (személygépkocsi, teherautó, motorkerékpár stb.) tulajdonosa, illetve a gépjármű forgalmi engedélyébe bejegyzett üzembentartó. Nem lehet szerződő a gépjármű bérlője, használója stb. még abban az esetben sem, ha a bérleti szerződésben azt határozták meg, hogy a felelősségbiztosítási szerződés kötésének kötelezettsége a bérlőt, használót terheli. A biztosított az üzembentartó és a jármű mindenkori vezetője.

A KGFB szolgáltatása

A korábbi szabályok alapján a biztosító helytállási kötelezettsége korlátlan volt. A kormányrendelet 2001-től korlátozta a biztosítók kötelező helytállási kötelezettségét. Az egy káreseményből (az azonos időpontban és okból bekövetkező több kár is egy eseménynek számít) eredő dologi károkért a biztosítók 500 millió Ft maximális térítést fizetnek, míg az egy káreseményből eredő személyi sérülések esetén személyenként 300 millió Ft a maximális térítés.

A KGFB díja, a díjfizetés módja és gyakorisága

A díj megállapítására vonatkozó korábbi szabályok megváltoztak, a biztosítót a díj a kockázatviselés kezdetének napjától a kockázatviselés végének napjáig illeti meg.

A díjfizetés módja:

  • készpénz átutalási megbízás (csekk),
  • lakossági csoportos díjbeszedés (amikor a díj beszedésére a megbízást a biztosító, vagy az általa meghatalmazott jogi személy indítja el),
  • lakossági banki átutalás,
  • vállalkozói számláról történő banki átutalás.

A díjfizetés gyakorisága: a határozatlan időtartamra kötött szerződések esetén az – ügyfél választásától függően – a díjfizetés lehet: éves, féléves, negyedéves. Határozott időtartamra kötött szerződések díja a szerződéskötéskor egy összegben esedékes.

A forgalmi engedélyre nem kötelezett gépjárművek esetén a díj megfizetését a gépjárművön elhelyezett tanúsító jelzés mutatja, amely egyben a kötelező biztosítás meglétét is igazolja. Ennek hiányában a gépjármű közúti forgalomban nem vehet részt, rendszámot cserélni, műszaki vizsgára vinni stb. nem lehetséges.