Beküldve:

Spekulatív vállalati kötvény

A válság óta nem látott ütemben bővül az ún. bóvlikötvények piaca. A más néven spekulatívnak is nevezett kategóriába azokat a vállalati kötvényeket sorolják, amelyek minősítése a Standard & Poor’s-nál BBB-, a Moody’s-nál pedig Baa3 alatt van.

Márciusban a Bloomberg adatai szerint eddig összesen 24,2 milliárd dollárnyi ilyen besorolású vállalati kötvényt bocsátottak ki világszerte a cégek, erre 2007 júniusa óta nem volt példa. A bővülés igen markáns a múlt hónaphoz képest, februárban ugyanis 16,2 milliárd dollárt tett ki a volumen. A márciusi hitelpapírok mögött olyan cégek állnak, mint a második legnagyobb francia autógyár, a Renault vagy a U.S. Steel. A befektetők egyre szívesebben vásárolják ezeket a papírokat, ahogy a gazdaság állapota javul.

„A néhány hónappal ezelőttinél lényegesen derűlátóbb a piac, és hajlandó többet kockáztatni a nagyobb hozam reményében” – mondja Paul Owens, a Liontrust Investment Services kötvényelemzője, aki szerint a gyorsjelentési szezonban publikált jó vállalati eredmények is hozzájárulnak ahhoz, hogy egyre kelendőbbek a hitelpapírok. Az MSCI World indexben szereplő cégek a Bloomberg felmérése szerint 9 százalékkal teljesítették túl az elemzői várakozásokat. Bár a bóvlikötvények zömét az Egyesült Államokban bocsátják ki, a Barclays frissen módosított előrejelzése szerint Európában is rekordra kell készülni az idén. A brit pénzügyi csoport 45 milliárd eurónyi kibocsátást prognosztizál a kontinensen, ez több mint a harmadával nagyobb a tavalyi 33 milliárd eurónyinál. „Mostanában kevés a lejárat, ezért nincsenek csődök.

A kötvények és szindikált hitelek nagy tömegben 2011-2012-ben járnak le” – magyarázza Büki András, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója. A szakember szerint ez egyúttal azt is jelenti, hogy két-három év múlva, amikor meg kell újítani a lejáró adósságokat, a kibocsátó cégek nehéz helyzetbe kerülhetnek. Az amerikai és az európai spekulatív kategóriás hitelpapíroktól az OTP szakértője nem is vár jó teljesítményt a közeljövőben, és a feltörekvő piaci kötvények kilátásai sem biztatók. Utóbbi értékpapírok ugyan fundamentálisan jobbak a fejlett piaciaknál, de ha megindul egy eladási hullám a fejlett világban, ezek hozama is újra emelkedni kezdhet.

Beküldve:

Flotta finanszírozás II.

A lakossági gépjármű finanszírozással szemben a komplex szolgáltatást kínáló flotta finanszírozó cégek 2007-ben is dinamikusan, 15%-kal növelték kihelyezéseiket. Ez éves szinten 61 mrd Ft új finanszírozást jelentett, amely szinte kizárólag (96%-ban) új gépjárművek beszerzését tette lehetővé, több mint kétharmadában operatív lízing, 28%-ban pénzügyi lízing formájában.

Magyarországon a nyugat-európai átlagtól (országonként eltérő, de általában 30% – 60%-os arány) jelentősen elmarad a vállalatok flottafinanszírozás formájában megvalósuló gépjármű üzemeltetésének aránya (Magyarországon: 5% – 6%). Az operatív lízing elterjedését 2007-ben még (mind az új autók beszerzésére, mind a közvetített szerviz és egyéb kényelmi flotta szolgáltatások ÁFA tartalmának visszaigénylésére vonatkozó) ÁFA és iparűzési adó szabályozás kedvezőtlen volta is hátráltatta.

A Lízingszövetség érdekképviseleti munkája következtében az ÁFA törvény 2008. január 1-i, az üzleti célra használt gépjárművek beszerzési ára ÁFA tartalmának visszaigénylését lehetővé tevő, valamint a havi díjakba beépített szerviz és egyéb kényelmi szolgáltatások közvetített szolgáltatásokként való elismerése révén azok ÁFA tartalmának visszaigénylését lehetővé tevő változással jelentős (a Szövetség tagjai által 25-30%-osra becsült) piacbővülésre számítunk.

Magyarországon az operatív lízing konstrukció igénybevétele eddig főként a hazánkban leányvállalatot indító külföldi tulajdonú társaságok jóvoltából növekedett, de az új törvényi szabályozás következtében a feltörekvő hazai kkv szektorban és a kormányzati / önkormányzati / állami / költségvetési szektorban is elmozdulás várható ebbe az irányba.

Dinamikusan növekedett a vállalatok gépjárműbeszerzéseit kiszolgáló flotta finanszírozás. Az előző év hasonló időszakához képest a finanszírozott összeg és a kezelt gépjárművek száma szerint is 30% feletti az emelkedés mértéke, ezzel közel 9000 gépjárműre több, mint 33 mrd Ft került kihelyezésre. Ezzel a flottafinanszírozók által finanszírozott összeg 100 mrd Ft fölé nőtt.

A flottacégek finanszírozás nélkül is kínálnak gépjárműpark-kezelési szolgáltatást, 2007 első félévében 1.400 autóra kötöttek ilyen szerződést. A flotta szerződések nagyobb része, 71%-a operatív lízing, és ezt a szolgáltatást jellemzően, 97%-ban új gépjárművekre veszik igénybe.
Legnagyobb piaci szereplők

Beküldve:

Flotta finanszírozás I.

A céges autóparkok évi 3%-os átlagos bővülése várható az előrejelzések szerint Kelet- Európában, a 2005-2010-es időszakban. A kelet-európai operatív lízing legdinamikusabb növekedése Lengyelországban, valamint szorosan az utána következő, a legfejlettebb piacnak számító Csehországban várható. A küszöbön álló gazdasági növekedés és az adózás területén remélt törvényhozási változások fényében növekvő arányban jelenhetnek meg operatív lízingszerződések Szlovákiában és Magyarországon, miközben Horvátország ezt az ágazatot egy igen alacsony bázisról fejleszti.

A céges autók piacán belül emelkedett a kis és közepes méretű autók aránya a 2004. januári regisztrációs adó bevezetése következtében. A lengyel példa szerint, az EU csatlakozást követően az ország operatív lízing piacának természetes növekedését segítette a Nyugat-Európából származó, közel 800.000 importált használtautó beáramlása, aminek következtében a maradványértékre gyakorolt hatás a bérlést vonzóbbá tette a tulajdonlással szemben. Ezzel ellentétben Magyarországon a használt autó import korlátozott maradt a magas regisztrációs adó korai bevezetése és a fokozott környezetvédelmi várakozások következtében (pl. csak EURO 3 és legutóbb EURO 4 kategóriás motorok engedélyezettek), amely a maradványértéket relatív magasan tartotta, ezáltal az operatív lízinget nem tette kedvezőbbé a közvetlen tulajdonlással szemben.

A pénzügyi lízing, autólízing és a közvetlen vásárlás tehát még mindig a legelterjedtebb finanszírozási módszernek számít a céges autók beszerzése terén Kelet-Európában, de az operatív lízing is növeli piaci részesedését a régióban. Magyarországon az operatív lízing konstrukció igénybevétele főként a hazánkban leányvállalalatot indító külföldi tulajdonú társaságok jóvoltából növekszik, de a hazai kkv szektorban is tapasztalható elmozdulás ebbe az irányba.

A pénzügyi és operatív lízing közötti harcban az utóbbi lehetőségei még mindig korlátozottak. Az operatív lízing a jelenlegi ÁFA elszámolási szabályok, illetve az iparűzési adó hatásai miatt olyan többletkihívásokkal néz szembe, amelyek miatt Lengyelországgal, Szlovákiával és Csehországgal összehasonlítva Magyarországon a legnagyobb a pénzügyi lízing piac részarány a négy ország közül. Korábbi ambiciózus előrejelzések 2010-re, melyekben az adózási törvények megváltoztatása miatt az operatív lízing arányának duplázódása szerepel, a kormány új megszorító intézkedéseinek a hatására jelenleg már nem tűnnek reálisnak. A már régóta várakozással övezett piaci szegmens, a közszféra viszont az operatív lízing és tevékenység-kihelyezés irányába történő további nyitással reagált az elmúlt évek megszorító államháztartási intézkedéseire.

Magyarországon az operatív lízing terén becslések szerint kb. 30.000-re rúg a kihelyezett céges autók piaci nagysága, ami az országban lévő összes céges autó 5-6 %-os részarányát mutatja.

A magyarországi cégautó-finanszírozás piacát túlnyomórészt nagy bankok és gyártói hátterű társaságok uralják, amelyek már jelentős piaci részarányuk (63%) további bővülésére számíthatnak, amint a belföldi társaságok is növelik érdeklődésüket a hozzáadott értékű szolgáltatások iránt.

Beküldve:

Visszatekintés: autófinanszírozás 2007-ben

Az új személygépjármű és a 3,5 tonna alatti kishaszonjármű értékesítési piac a 2007-es évben 4,5%-kal esett vissza. Az év második felében megfordult a csökkenő tendencia, és a piaci szereplők már az előző évet meghaladó értékesítési adatokról számoltak be.

Legjelentősebben, közel 20%-kal a mini és kisautó szegmens csökkent, miközben a sport és terepjáró kategóriában 40%-os növekedést tapasztalhattunk. A legnagyobb mértékben a Dacia, Renault, Hyundai, és Citroen márkák értékesítése esett vissza, míg a Kia, Mercedes és Honda 20%-ot meghaladó mértékben növelték eladásaikat. A márkák rangsorában a Volkswagen megelőzte a Skodát, a Chevrolet és a Renault pedig a Peugeot-t.

A gépjármű finanszírozás éves szinten 6%-kal bővült, ami elsősorban az újonnan értékesített autók értékének növekedéséből, a használt autók finanszírozási arányának emelkedéséből, illetve a fajlagos kihelyezés növekedésből fakadt.

A gépjármű finanszírozás részaránya tovább csökkent a teljes lízingpiacon belül, 2007-ben már alig valamivel haladta meg az 50%-ot.

A tovább fokozódó piaci versenynek köszönhetően újabb kockázatos termékek jelentek meg, a halasztott fizetésű, elején a fele, harmada, negyede törlesztésű konstrukciók formájában, miközben az autókereskedőknek fizetett jutalékverseny következtében tovább nőttek a jutalékok és csökkentek a finanszírozói marzsok ebben a szegmensben. Az autófinanszírozás anomáliáira az év során a PSZÁF külön vezetői körlevélben hívta fel a figyelmet, amelyben hangsúlyozta az önerő, és a gépjármű használati idejével arányos futamidejű finanszírozási szerződések fontosságát, ezzel a finanszírozott érték és eszköz fedezettség megfelelő arányát.

Ebben az évben tovább nőtt a jellemzően gépjárművekkel kapcsolatos, szervezett bűnözői csoportok által elkövetett finanszírozási csalások mértéke, amely a rendőrség kimutatásai alapján már meghaladta az évi 5 mrd-os kárértéket.

A Lízingszövetség által összeállított összehangolt intézkedéscsomag keretében a zálogjogi nyilvántartás megreformálására benyújtott törvénymódosítással, különböző adatbázisok széleskörű használatának előkészítésével, a rendőrség bűnüldöző munkáját támogató külön pénzalap létrehozásával, és az ügyfelek tudatosabb hiteldöntéseit támogató oktatási anyag kialakításával – véleményünk szerint -hatékonyan lehet fellépni a kedvezőtlen piaci folyamatokkal szemben, amelyhez azonban szükséges a kormányzat és a többi piaci szereplő elkötelezett támogatása is.

A 2008-as évben az új gépjármű értékesítési volumen és a finanszírozás csökkenésére, a kockázatok további növekedésére számítottak, így minden korábbinál fontosabbnak tartották a nemzetgazdaságra kiemelkedő hatással bíró gépjármű terület kormányzat általi kiemelt kezelését.

Beküldve:

Autólízing piac

A magyar autóhitel piacon a lakossági megtakarításból történő vásárlás helyett, vagyis készpénzes autóvásárlás helyett meghatározó finanszírozási formává nőtte ki magát a gépjárművek lízing-, vagy valamely hitelkonstrukció felhasználásával való finanszírozása. A gépjárműlízing-szerződést – hasonlóan a fogyasztási hitelekhez, áruhitelekhez – sokszor nem a finanszírozónál, hanem a kereskedőknél, például autószalonokban vagy hitelirodákban köthetjük meg. E forgalmazók a finanszírozó lízingcégek ügynökei, vagy esetleg a lízingcég képviselője szerződik velünk a helyszínen. Egy kereskedőnél rendszerint több lízingcég – köztük általában a jármű gyártócégének csoportjához tartozó saját finanszírozó – terméke, gépjármű hitele is elérhető.

Korábban a finanszírozók a lízingszerződés feltételeként írták elő a casco megkötését, ám a piaci verseny miatt ma kínálnak biztosítás nélküli (no casco) finanszírozási konstrukciókat is. Casco nélkül ugyan akár havi 10-15 ezer forintot megtakaríthatunk, ám kockázatunk óriásira nőhet. Ha a jármű a futamidő alatt megsérül, saját pénzünkből kell megjavíttatnunk, ha pedig ellopják, nincs autónk, miközben akár még évekig tovább kell fizetnünk a havi törlesztést. (Egyes finanszírozóknál ráadásul ilyenkor a hátralékos tőkét azonnal, egy összegben meg kell fizetni.) A casco nélküli konstrukciók összes költsége magasabb lehet, mint a biztosítással együtt ajánlotté. A finanszírozó ugyanis a no casco-s konstrukció mögé maga köt hitelportfólió-biztosítást, arra az esetre, ha a járművet baj érné, ráadásul az ügyfél sem akarná megfizetni neki tartozását.

Beküldve:

Autóhitel változás – 2010. március

2010. március 1-jétől kezdődően több fontos változás történt a hitelezésben, amely az autóhiteleket és az ingatlanfedezetes hiteleket egyaránt érinti.

Az autóvásárlási hitelek esetében az új kormányrendelet értelmében 2010. március 1-jétől a jelenleg érvényes 20%-os önerő devizanemtől függően 25-40%-ra emelkedik. Amennyiben a közeljövőben új vagy használt autó vásárlását tervezi, érdemes áttekintenie az új feltételeket, nehogy kellemetlen meglepetések érjék. Az autóvásárlási hitel (klasszikus autóhitel) mellett továbbra is igényelhet gépjárműfedezetes gyorshitelt, amely a személyi hitel egy sokkal kedvezőbb alternatívája.

Lakossági ügyfelek esetén a 361/2009.(XII.30.) sz. körültekintő lakossági hitelezésről szóló kormányrendelet szabályozza a maximális finanszírozást az alábbi feltételek szerint:

  • HUF alapon, hitel: 75% – minimális önerő: 25%
  • HUF alapon, lízing: 80% – minimális önerő: 20%
  • EUR alapon, hitel: 60% – minimális önerő: 40%
  • EUR alapon, lízing: 65% – minimális önerő: 35%

Nem lakossági ügyfelek csak pénzügyi lízing konstrukcióban finanszírozhatók, rájuk a körültekintő lakossági hitelezésről szóló kormányrendelet nem vonatkozik, tehát a nem lakossági ügyfeleknél marad a – felügyelet által korábban szabályozott – 80% maximális finanszírozás devizanemtől függetlenül.

Tehát ha pl. az ön cége tehergépkocsi hitel felvételét fontolgatja, azt továbbra is 80%-os finanszírozási hányaddal veheti fel (szigorú értelemben persze ez nem hitel, hanem autólízing).

Amennyiben járműhitel felvételére készül, legyen szó új vagy használt autó, kistehergépkocsi, haszongépjármű vásárlásáról akár BAR-listásként, vagy járműfedezetes gyorshitel révén szeretne néhány napon belül készpénzhez jutni, az alábbi linkre kattintva kiválaszthatja az önnek tetsző konstrukciót:

Ha jelzáloghitel felvételén, vagy – szabad felhasználású jelzáloghitel, adósságrendező hitel, lakáshitel vagy osztrák hitel – felvételén gondolkodik, vegye figyelembe a következőket: a magas finanszírozási hányadú konstrukciók gyakorlatilag megszűntek az új kormányrendelet hatályba lépésével. A rendelet az ingatlanok finanszírozási hányadának felső határát euró alapú hitelek esetén az ingatlan értékének 60%-ára csökkenti.